„Ez egy korszerű gondolkozás a történelemről„ – ősbemutatóra készül a Vörösmarty Színház (videó)

Rendhagyó ősbemutatóra készül a Vörösmarty Színház: április 15-én, szombaton láthatja először a közönség A jeruzsálemi király című előadást, melyet a teátrum felkérésére írt az eddig elsődlegesen prózaírói és műfordítói munkáiról ismert Totth Benedek.

A rendkívül izgalmas alkotófolyamatról a szerző és az előadás dramaturgja Perczel Enikő mesélt, s gyorsan kiderült: a szövegkönyv tartalma kis túlzással annyiszor változott, mint ahány év eltelt az Aranybulla kihirdetése óta.

– A fő irányvonalak ugyanazok, amivel elindultunk. A cselekményvázlat, a kor, amiben játszódik és a szereplők, valamint az ő karaktereik változatlanok. A kisebb-nagyobb cselekményvezetés, az egyes jelenetek milyensége, hangulata, karcolata változott, finomodott. – mondta a munkafolyamatról Perczel Enikő, aki már az első pillanattól szimbiózisban dolgozik az előadás írójával, Totth Benedekkel.

– Nem volt könnyű feladat, mert meg kellett találni a szöveg stílusát. Nagyon komoly történetről van szó, amit fiataloknak szánunk. Ez egy korszerű gondolkozás a történelemről. Sok humorra van szükség, de ez a humor nem szabad, hogy ironikus legyen a szereplőkkel vagy a történelemmel szemben. – tette hozzá a dramaturg.

A cselekmény II. András korába, az Aranybulla keletkezésének időszakába kalauzolja a nézőket.

– Ez egy felkérésre készült színdarab. Én nem színházi szerző vagyok, Enikő erről sokat tudna mesélni, mert ő fogta a kezemet, és kísért végig ezen a folyamaton, ami számomra rendkívül sok tanulságot hozott. Nagyon izgalmas kihívás volt, mert én alapvetően prózaíró volnék. Ez alatt a néhány hónap alatt rengeteget tanultam a prózai és a drámai forma különbségeiről. – mesélt az előadás megszületését övező kihívásokról annak írója, Totth Benedek, aki azt is elárulta, a darab kiindulópontja a II. András által a Szentföldre indított keresztes hadjárat (1217). A hosszú hadjáratra tekintettel az események sűrítve jelennek meg, a történet „lóugrásokban” jut el az Aranybulla kiadásáig.
– Amikor élő szerzővel dolgozik egy színház, az olvasópróbát nagyon sok találkozás megelőzi. Sok időt kell hagyni, főleg egy történelmi témájú darab esetében, amikor nagyon alapos kutatómunka előzi meg a folyamatokat. Aztán jön a nagy meglepetés, amikor bejönnek a színészek az olvasópróbára, és ők valami teljesen más impulzust adnak hozzá a darabhoz, mindenki a saját szerepéhez. Mindig is csodáltam a színészeket, mert az első próbahét után gyakorlatilag jobban ismerik a darabot, mint én, aki nyolc hónapja dolgozom rajta. Ők valami olyan más aspektusban tudnak belehelyezkedni, olyan mély tudást tesznek hozzá a személyiségükkel, hogy az elkápráztatja az embert. – vélekedett Perczel Enikő.

– Íróként, alkotóként nagy tanulság, hogy férfi és női szerepeket megírásával az ember tényleg a határait feszegeti. – vette át a szót Totth Benedek. – Nyilván nekem egyszerűbb a férfi szerepekkel azonosulni, és azoknak a mondatait megírni, mint a női szereplőkét. Számomra ez egy nagyon izgalmas folyamat volt, magamról is nagyon sokat tanultam, hogy mi az, ami könnyebben megy, melyek azok a figurák, akiket könnyebben meg tudok fogni. Tast például könnyebben meg tudtam írni, mint Erzsébetet.
Az imént említett Tas alakjánál maradva – aki egy fiktív karakter, nem mellesleg hadvezér – annak megszemélyesítője, Gáspár Sándor a munkafolyamatról elmondta, lehetőség volt arra is, hogy az olvasópróbán az előadás szereplői megosszák a készítőkkel ötleteiket, javaslataikat, ami egy egészen rendhagyó eredményhez vezetett.

– Sokkal többet tudunk az anyagról, sokkal személyesebbek a kötődéseink magához a szöveghez is, mint általában. Hihetetlen energiákkal estünk neki a formába öntésnek, és reméljük, hogy egy nagyon érdekes végeredmény kerekedik ki ebből.

Az előadás kapcsán Gáspár Sándor arról is beszélt, Totth Benedek megpróbálta megkeresni azokat a találkozási pontokat a jelenben, amik folyamatosan rímelnek a történelemmel. 

– Lehetőségünk van ebben a színdarabban arra, hogy eloszlassuk azt a sokakban élő képet II. Andrásról, hogy ő egy teszetosza, bizonytalan uralkodó. Ha visszagondolok például a Bánk bánra, ott elég teszetosza emberként van ábrázolva. Most pedig egy élete legszebb férfikorait élő emberről van szó, aki olyan közéleti, politikai és magánéleti szorítókba kerül, amin belül neki olyan felnőtt, felelős döntéseket kell meghozni, ami az utókor számára sokakban egyfajta bizonytalanságot jelentett. Ebben a drámában ez a bizonytalanság egy nagyon komoly mérlegelést, az események folyamatos elemzését igénylő intellektust jelöl. András a szemünk láttára válik a rengeteg probléma feldolgozása végén egy alkotóvá, aki ezzel nemcsak a magyar, de a világtörténelembe is beleírja magát. Ebben nagyon nagy segítségére van Tas is. – avatta be a részletekbe a leendő nézőket Gáspár Sándor, aki az általa alakított karakterről elárulta: Tas egy olyan katona, aki tisztában van vele, hogy hadvezéri képességei kifogástalanok.

– Reményeink szerint méltó előadás készül magáról az eseményről – az Aranybulla kiadásáról –, hitelesítve mindezt emberi vívódásokkal, emberi sorsokkal, humorral, de nem kinevetve, nem idézőjelbe téve a történéseket. – tette hozzá a színművész.

A Vörösmarty Színház közönsége április 15-étől láthatja az előadást a teátrum nagyszínpadán. Az előadást Horváth Csaba rendezi, a címszerepben Krisztik Csabát láthatja a közönség.