Gladiátorképző, régészhomokozó és fogathajtó verseny – így telt a Floralia első napja (galéria)

A hagyományokat folytatva idén is császári bevonulással kezdődött a gorsiumi tavaszköszöntő ünnep, a Floralia: ezúttal Diocletianus, a Római Birodalom császára köszöntötte a jelenlévőket. A felvonulók öltözékei és harci eszközei korhű képet adtak az ókori római világról.

A délelőtt a palotaépület felszentelésével és gladiátorjátékkal folytatódott. A kultúra kedvelőit színi előadás is várta, a Gorsiumi csetepaté: a provincia ajándéka Diocletianusnak című előadást íróként és rendezőként Matuz János jegyzi.

A délután egyik leglátványosabb programeleme az újdonságként debütáló, az aquincumi kapu előterében megtartott fogathajtó verseny volt, melyről megtudtuk, egykor csatákhoz vagy ünnepségekhez kapcsolódóan rendeztek lovas versenyeket. A fogathajtás játék és bátorságpróba volt, nem összetévesztendő a gladiátor viadalokkal. A verseny indítása után a fogatok a kétszer kilencven méter hosszúságú pályán mérték össze gyorsaságukat.

A programok folytatásaként kora római és késő római csatajelenetek láthatott a közönség, valamint a hagyományőrzők közreműködésével az érdeklődők megismerhették a tábori életet, megismerkedhettek a korabeli öltözetekkel és fegyverekkel, részt vehettek légiós, kelta és gladiátor kiképzéseken is.

Mindeközben múzeumpedagógiai és régészeti programok is várták a látogatókat, a Szent István Király Múzeum régészeti osztályának szakemberei például régészhomokozóval és római kori tárgybemutatóval készültek az ünnepre. A gyerekek örömmel ragadtak ecsetet és lapátot, s a homokban fellelhető kincseket valódi régészek módjára hozták felszínre. Mint megtudtuk, a homokozóban kutató ifjú szakemberek állat- és embercsont maradványokat, csontvázat, kerámiatöredékeket, érméket és római mécsest is találhattak. A tárgybemutatón római kori használati tárgyakkal, ékszerekkel ismerkedhettek kicsik és nagyok.

Néhány lépéssel távolabb megannyi kézműves foglalkozás, koszorúkészítés, gyöngyfűzés várta a kreatív elfoglaltságot keresőket, akik az egykor isteneknek állított oltárokat idéző emlékműveket is készíthettek.

– A római korból nagy számban maradtak fenn feliratos emlékek, ezek két nagyobb csoportot képeznek: vannak a sírfeliratok és az isteneknek állított oltárok. Az utóbbi elkészítését lehet kipróbálni azoknak a római oltároknak a mintájára, amiket itt, a Zichy-pincében is meg lehet tekinteni. – mondta az igen nagy népszerűségnek örvendő programelemről Agócs Nándor, a Szent István Király Múzeum tudományos titkára, akitől azt is megtudtuk, az oltárok alapanyaga ezúttal könnyen faragható Ytong tégla volt, s mindenki maga dönthette el, melyik istenségnek szeretne oltárt állítani. A kapott célszerszámokkal az alkotók felvéshették a készülő oltárra annak az istennek a nevét, akinek állították, majd saját nevük és az „állíttatta” szó – latinul – is helyet kapott az alkotáson.

A látogatók továbbá szemügyre vehették a már évek óta épülő, és jelenleg is építés alatt álló folyami őrnaszádot. Mint azt Major Tamástól, a projekt ötletgazdájától megtudtuk, a késő római kori hajó építésének következő állomása a hajófenék palánkolása, majd belekerülnek a különböző padlódeszkák, ülőpadok és olyan kiegészítő elemek, mint a kikötőcsap és az evezőtartó babák.

A megannyi programelem mellett virág- és kézművesvásár, valamint kovácsbemutató várta az érdeklődőket.