Bakonyi motívumokat festenek a tájház falára Kincsesbányán

Egy fiatal szülőkből álló csapat régi, de mégis új színt visz a település életébe. A község és annak lakói nem feledik, hogy a föld mélyében dolgozók teremtették a falut, de az új generációk már kilépnek a bánya árnyékából, és előre néznek. Az új, de mégis régi szín, pedig nem más, mint egy bakonyi szűr motívuma és a hozzá illő színek a tájházon.

-Az alapötlet Murányi Marianntól származik. A polgármester szerette volna a kincsesbányai tájházat tájházasabbá tenni, én meg, ha oktatásról, vagy kultúráról van szó, akkor mindenre kapható vagyok, így megtaláltam egy bakonyi szűr motívumát, amit aztán elkezdtem felrajzolni a ház homlokzatára, majd azt kezdtem el kiszínezni festékekkel, bakonyi színvilágban, ha már egyszer a Bakony lábánál vagyunk. De nem vagyok egyedül, ugyanis egy lelkes kis csapat kovácsolódott itt össze. Ha ők nem lennének, nehezebben menne a munka, hiszen egyrészt közösen csinálni mindent jobb, másrészt sokszor ők játszanak a három leánygyermekemmel, amíg én festem a falra a díszeket. Jó velük együtt lenni és dolgozni. Ott segítünk egymásnak, ahol tudunk, és sokat teszünk a köz érdekében, hogy épüljön, szépüljön a falu, mondta Tisza Veronika.

A képzőművész rajztanár decemberben ünnepelhette, hogy egy éve, hogy Kincsesbányára költözött, és máris a közösség, sőt a közösségépítés sűrűjében találta magát, saját bevallása szerint nem is egészen emlékszik már rá, hogy hogyan is történt mindez?

A piros és zöld színek felhordásánál jártunk a tájházban. Egy vállalkozó ingyenesen felajánlotta, hogy ad állványt a munkához. Ezen alumíniumszerkezet tetején állt a művész, UV- és időjárásálló homlokzati festékekkel az edényekben.

-Eredetileg móri vagyok és a Tóparti Gimnáziumban végeztem, így nekem ez a környék eleve a szívem csücske, ezért szívesen vállaltam ezt a munkát. A segítőtársaim is mellettem állnak, a párom is támogat mindenben, és ez nagyon fontos, mert úgy érzem, hogy ennek a közös munkának egyben közösségkovácsoló ereje is van, amire nagy szükség van a mindennapi rohanásban, mondta Tisza Veronika, aki nem csak a képzőművészetben jeleskedik a közösség aktív tagjaként, hanem az Ács Tamás vezette drámafoglalkozáson is, ahová a fiatal szülők a gyerekeket is mindig elviszik.

A tájház homlokzata, illetve külső falai, amennyiben az időjárás nem szól közbe folyton, még most, a pünkösdi hétvégén elkészül. Hogy a minták folytatódnak-e a belső térben azt még senki sem tudja, de annyi már most biztos, hogy a tájház valóban a közösség egyik bázisa lesz. Egyrészt mert látogatásunk idején is vidámságtól és gyermekzsivajtól zengett az udvar, másrészt mert már sokan érdeklődtek a polgármesternél, hogy mikor veheti birtokba a falu lakossága az épületet és annak udvarát?