Székesfehérvár városszerkezetének alakulása az Árpád-korban

– Reich Szabina okleveles régész, a Szent István Király Múzeum örökségvédelmi szakértője. Míg korábban a Hétvezér est vendégeként főként a hajdani királyi palota és szűkebb környezetének építéstörténetét vázolta fel a régészeti feltárások, leletek alapján, addig a mostani előadásában szélesebb látószögből kíván képet alkotni a királyi város építéstörténetéről – mondta el lapunknak Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke.

Székesfehérvár városszerkezetét és történelmi jelentőségét elsősorban a földrajzi helyzete határozta meg. Fontos kereskedelmi útvonalak, valamint a jeruzsálemi zarándokút haladt rajta keresztül. E tényezők is formálták a város Árpád-kori térszerkezetét.

Amint Boór Ferenc hozzátette: – A középkori Székesfehérvár, Alba Regia, a királyi város története az utóbbi évtizedben számos újdonsággal bővült. Reich Szabina a vezető régésze a fehérvári Géza Nagyfejedelem tér múlt év novemberében megkezdett, és hamarosan, várhatóan a nyár közepén lezáruló feltárásának, melynek eredményeiről alig másfél hete egy nyílt nap keretében már hallhattak részleteket a királyi város története iránt érdeklődők, köztük estéink rendszeres látogatói is. Könnyen lehet, hogy e feltárás eredményei is befolyásolják azt a képet, amelyet Székesfehérvár egyházi és világi szerepéről alkothatunk.