Tolcsvay Béla ismét a katonai emlékparkban énekel

Tolcsvay Béla, a magyar zenei élet egyik legfontosabb alakja 2000-ben kapta meg a Kossuth-díjat.  Testvéreivel alapította meg a Tolcsvay Triót, amely a magyar progresszív rock egyik legfontosabb zenekara volt a hetvenes években. Szólókarrierje során számos albumot adott ki, zenéje gyakran felveszi a népi és klasszikus zenei elemeket, összekötve őket a rock stílusával. Az egyik legismertebb műve a „Hét vezér” című rockopera, amit 1988-ban mutatott be. Számos színházi és filmzenei alkotást jegyez és neves magyar előadók számára írt dalokat. Egy időben Latinovits Zoltánnal lépett fel együtt, nemrégiben erről is beszélt a FEOL-nak.  

– Arra készülök, hogy eddig még nem hallott dalokat veszek elő és egy csokorban nyújtom őket át a hallgatóságomnak, és eljátszom majd azt is, amit Latinovits Zoltán halálára írtam egykor – mondta a pénteki szereplésről Tolcsvay Béla. – Szeretném, hogy minél többen és minél jobban megismerjék azt a dalt, amely a tragikus eseménytől kezdve csendben volt, és az bizony elég hosszú idő. Ebben az évben vettem elő és léptem fel vele először, országszerte hét alkalommal a Latinovits-emlékestek alkalmával. A fogadtatása fantasztikus lett, olyan, amilyenre álmomban sem gondoltam volna. Az egész műsor veleje az életének, kilúgozása a könyveinek, amiket írt, és amit írtak róla, mindezt pedig nagyszerűen összeszerkesztette Trokán Péter és Bencze Ica. Sokan meg sem tudtak szólalni utána, többeket könnyekig meghatott az elődás. Engem pedig megviselt. Kemény vállalásnak bizonyult, ami hála Istennek, sikert hozott.

Tolcsvay Béla természetesen nem csak a Latinovits-dalt adja majd elő pénteken.  

– Lesznek még más olyan dalok is, amelyek ismeretlenek, de a tarsolyban vannak, a szövegek mind a fejemben élnek és most majd eléneklem őket. Tervezek tehát vadonatúj blokkot, de elhangzanak tíz-húsz-harminc-negyven-ötven esztendősek is, és erre már rá lehet fogni, hogy történelem. De csak így lehet elmondani legfontosabb dolgainkat.

A Kossuth-díjas énekmondó büszke arra, hogy szinte hazajár a pákozdi katonai emlékparkba.    

– Így van, hiszen közel van egymáshoz Pázmánd, ahol lakom, és Pákozd, még össze is szokták őket keverni – jegyezte meg erről nevetve. – Nagyon sok szép és jó emlékem született meg a Mészeg-hegyen, és csak ezekre gondolok, amikor oda indulok, ez teljesen természetes. Mint ahogyan az is, hogy minden augusztusban egy alkalommal leülök oda és eljátszom a dalaim. Nagyon megtisztelő, és tudom, hogy egy ennyire nemes helyen lehetetlen nem nemesül szólni. Meg kell felelnem a hely szellemének.

Az esemény ingyenes, de a szervezők előzetes regisztrációt kérnek.