Árpád-kori várfalak és az 1051-es ostrom újra felfedezve

Székesfehérvár történelmi fontossága vitathatatlan. Az Árpád-korban a város a királyi hatalom egyik központja volt, és ebben az időszakban épült ki tekintélyes vára is. A város és a környező területek régészeti emlékei, például a várfalak, a középkori templomok, és más fontos épületek hűen tükrözik a város múltbeli jelentőségét.

Az egyik legmeghatározóbb ásatási helyszín a Jókai utca, ahol egy különösen jól megőrzött várfalszakasz került elő. A talált struktúrák elemzése alapján az építményt az 1049 és 1050 közötti időszakra lehet datálni. A falak vastagsága és a talált fegyvermaradványok azt sugallják, hogy ez a várfal nagy valószínűséggel a város védelmében kulcsszerepet játszott.

A városközpont ásatása során előkerültek egy középkori épület maradványai, valamint háztartási eszközök, kerámiák és fegyverek. A leletek alapján rekonstruálható az egykori város struktúrája és lakosságának életmódja is.

A vár belső területein is folytak ásatások, ahol egyházi tárgyak és szentélyek maradványait tárták fel. Ez a helyszín különösen fontos, mert itt található az egykori királyi palota és a város legjelentősebb temploma. Az ásatások során felfedezték az egykori piactér, kikötő és a városfal külső védelmi rendszerét is. Ezek a helyszínek további információkat nyújtanak az Árpád-kori város gazdaságáról és kereskedelméről.

A legújabb ásatások szenzációs fényt derítettek a város 1051-es német-római ostromában betöltött szerepére. A Képes Krónika beszámolója szerint az ostromban a német seregek kudarcot vallottak és gyorsan visszavonultak. Az ásatások alapján nagy valószínűséggel a Jókai utcában felfedezett várfalak is részei lehettek a védelmi rendszernek, amelynek köszönhetően a város ellenállhatott az ostromnak. Az előkerült tárgyak és az épületek maradványai nem csak a város történetét, hanem az Árpád-kori Magyarország életét is megvilágítják. A fegyverek, érmék és háztartási tárgyak azt mutatják, hogy a város nem csak katonai, de gazdasági és kulturális központ is volt.

A Szent István Király Múzeum régészei a legmodernebb technológiákat és módszereket alkalmazták, mint például a földradar, 3D szkennelés és vegyi anyagvizsgálatok, amelyek segítségével sokkal pontosabb képet kaptak az ásatási területekről. A jövőben további ásatásokat terveznek, különösen az egyházi és a katonai épületek környékén. Az ásatások vélhetően a nemzetközi figyelmet is felkelthetik és segítene Magyarország történelmét jobban megérteni.

Székesfehérvár Árpád-kori történelmének legújabb felfedezései izgalmas és értékes bizonyítékokat nyújtanak a magyar történelem és régészet számára.  A Szent István Király Múzeum nem mindennapi felfedezéséről közösségi oldalukon számoltak be, tanulmányukat a Magyar Régészet nyári lapszámában olvashatjuk.