Liszt és Dante egy kiállításon a kápolnásnyéki Liszt Művészházban

Szeptember 22-én 15 órakor nyílik a kápolnásnyéki Liszt Művészházban a „Egyre mélyebbre merülök Dante sötét erdejében…” című kiállítás. Az idézet nem véletlen: Liszt Ferenc 1845-ben írt levele Joseph Autrannak felvillantja a zeneszerző érdeklődését Dante költészete iránt. A Kárpát medencei Művészeti Népfőiskola és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont szervezésében valósul meg a tárlat, amely bemutatja, mennyire foglalkoztatta egy életen át Liszt Ferencet Dante költészete, azon belül is különösen az Isteni színjáték. A szervezők így fogalmaznak: „Nem volt ezzel egyedül; a 19. századi művészvilág rajongott a középkori költőért. Vajon miért érdeklődtek annyira Dante iránt ebben a korszakban? Milyen zene szól Dante Poklában, Liszt Ferenc szerint? Hogyan képzelte el ez a mélyen katolikus zeneszerző a túlvilági vándorlást? Vajon milyen lett volna, ha megvalósul az az egészen rendkívüli, zenét és diorámaképeket ötvöző multimediális előadás, amelyet Liszt a Dante-szimfónia bemutatójára tervezett?”

Ezekre a kérdésekre keresték a választ a kiállítás szervezői is. Az ezen gondolatmenet mentén megfogalmazódott tablósor  betekintést nyújt Liszt Dantéhoz kötődő kompozíciós terveibe, továbbá olyan hatásokat ismertet meg a szemlélővel, amelyek hatással voltak a zeneszerző gondolataira. „Továbbá, ahogy Liszt is törekedett a zene, irodalom, képzőművészet összekapcsolására, úgy ez a kiállítás is néhány konkrét példán keresztül vizsgálja a 19. századi (hazai és nemzetközi) művészvilág Dante-vonatkozású alkotásait. A tablókon pedig frízként futnak végig a Liszt számára igen kedves Buonaventura Genelli Isteni színjáték-illusztrációi. E történetek és képek, még ha nem is érnek fel a Purgatórium hegyének zenélő-beszélő domborműveivel, talán mégis elindítják a néző képzeletét és bevezetnek Dante és Liszt végtelenül gazdag világába” – áll a kiállítás leírásában. A kápolnásnyéki megnyitón Rodics Eszter, a Kárpát medencei Művészeti Népfőiskola elnöke mond köszöntőt, Mihályi Teréz Benedikta verssel, Verő Johanna fuvolával teszi teljessé az eseményt.