Előadások, könyvbemutatók szerepelnek a programban

A Bobory Zoltán elnöksége alatt működő szervezet fontos eseménye az őszi határon túli irodalmi napok, amelyre az országhatáron innen és túlról is hívnak meg vendég írókat, irodalomtörténészeket, irodalmárokat. Az előadások, beszélgetések nyitottak, bárki számára látogathatók a Kossuth utca 14. szám alatti székhelyen.

Az idei program hétfőn 10 órakor, megnyitóval kezdődik, amelyen ott lesz Cser-Palkovics András polgármester, Bobory Zoltán és Lőrincz P. Gabriella költő is. Ezt követően délig tartanak az előadások: bemutatják a Trianoni Szemle című folyóirat két különszámát, majd Borbély László író Átok című művéről lesz szó, végül pedig Lőrincz P. Gabriella szerepel Édes szülőföld címmel.

Délután két órától ismét előadások következnek (a moderátor Pálfalvi András költő lesz), melyek témája egyebek mellett a lengyel irodalom hazai fogadtatása, amelyről Cséby Géza költő, műfordító beszél. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész Kannás Alajos költészetének ’56-os vonulatát mutatja be, Domonkos László író a moldvai csángómagyarok helyzetét elemzi. László István Jánoska Kalotaszegi életképek címmel tart előadást, zárásképpen pedig Száraz Pál író új könyvéről lesz szó, majd átadják a Vár-díjat (a Vár a társaság negyedévente megjelenő folyóirata).

Október 10-én, kedden 9 órakor lesz kezdés P. Maklári Éva költő, a társaság egyik alelnökének moderálásával. Először bemutatják Fellinger Károly A fertályos asszony című, székesfehérvári vonatkozású kötetét Magony Imre, Stokinger József és Bobory Zoltán közreműködésével, illetve átadják az Áron Nagy Lajos-díjat. Ezután Lakner József, a társaság másik alelnöke beszél a magyar festők helyzetéről a nemzetközi műkereskedelemben. Arató Antal címzetes könyvtárigazgató, kisgrafikagyűjtő Egy kárpátaljai ex libris nyomán címmel tart előadást, Revák István festő pedig Molnár Sándor Festőjóga és Hamvas Béla Öt géniusz című művei alapján értekezik. Végül Tari István költő helyzetjelentését hallhatja a közönség, majd zárszó következik.