Jankovich Ferencre emlékeztek a Széna Téri könyvtárban

Az eseményt Fenyvesi Lászlóné, a tagkönyvtár vezetője nyitotta meg. A megemlékezést Buriánné Tarró Edit moderálta, aki felidézte a hagyományok kezdetét, visszautalva Székely János Jenő művész domborművére, ami a könyvtár falán található. Jankovich Ferenc kötődése a Széna térhez mély és személyes, hiszen a közelben van szülőháza, és a könyvtár évről évre változatos programokkal tiszteleg emléke előtt.

- Minden évben különböző témában kerestünk előadót és tartottunk irodalmi estet. Volt már Jankovics Ferenc Mátyás trilógiájának a bemutatása, volt, amikor a Vár folyóiratról beszéltünk, de volt, amikor egy kortárs költőnek a kötetét mutattuk be - mesélt a korábbi évek megemlékezéseiről Buriánné Tarró Edit.

Az idei megemlékezés központi témája - amit idén tavasszal egy verseskötet kiadása is megelőzött - a „Dalra, magyar nép! - A zene Jankovich Ferenc életében” címet kapta. Az eseményen Győry Franciska színművész közreműködött, versek és idézetek felolvasásával gazdagítva az estet.

Jankovich Ferenc lányai, Krisztina, Júlia és Anna is részt vettek az eseményen, ahol Krisztina megosztotta gyermekkori emlékeit. Említette, hogy apjuk mindig lányokat szeretett volna, kiemelve azokat a kihívásokat, amikkel a család a harmincas és negyvenes években szembesült. Krisztina szerint gyermekkorukat a közös éneklés és az apja által mesélt történetek nagyban meghatározzák, példaként említve az „Inci, Finci és Linci” című mesét, amely vélhetően a három lánytestvérről szólt.

A megemlékezés nem csak irodalmi, hanem családi eseményként is funkcionált, hiszen az unokatestvérek és többi rokon – Fehérvárról és a fővárosból – is gyakran vesz részt ezeken az alkalmakon. Az est folyamán a közönség betekintést nyerhetett a művész életének zenei aspektusába, ami majdnem olyan fontos volt számára, mint a költészet. Ez az est nem csak Jankovich Ferenc művészetének állított emléket, hanem azt is megmutatta, hogy milyen mély és sokrétű hatást gyakorolt ​​családjára és közösségére is.