Vénusz szoborfej: az év legszebb műtárgya

Legelsőként tudósítottuk olvasóinkat 2023 júniusában a brugge-i aukciósház internetes katalógusában eladásra meghirdetett pannóniai eredetű mészkő női fejről, mivel érdekesnek találtuk, hogy eredetigazolásában származási helyeként Székesfehérvárt jelölték meg. A proveniencia tanúsítványa szerint a műtárgy állapota jó megtartású, az idealizált, feltehetően Vénusz istennőt ábrázoló női fej orra későbbi kiegészítés. A szoborfejre felfigyelt a Szent István Király Múzeum is, és városunk önkormányzatának támogatásával az árverésen történt licitálás útján június 30-án megvásárolta. Majd a múzeum a Rendház Látogatóközpontjában sajtótájékoztatón mutatta be, s nagy érdeklődés mellett augusztus 31-ig kiállították.

Arról, hogy mi történt az elmúlt hónapokban a különleges szépségű műtárggyal, amely Fejér vármegye kiemelkedő jelentőségű római kori kulturális örökségének számít, Kőfalvi Csilla muzeológus tájékoztatta lapunkat:

– Tekintettel arra, hogy 2023 nyarán került a múzeum gyűjteményébe a műtárgy, a múzeum egy kutatási programot dolgozott ki, több intézmény bevonásával. A projekt célja a műtárgy teljes körű, interdiszciplináris tudományos feldolgozása. A projekt során a 2024-2027 közötti időszakban a tudományos kutatóintézetek bevonásával roncsolásmentes vizsgálatok sorozatát kezdjük meg, majd ezek eredménye alapján restaurálási folyamat veszi kezdetét.

A múzeum munkatársa válaszolt arra a kérdésünkre is, hogy a szoborfej múzeumhoz kerülése óta sikerült-e ismereteket szerezni valós eredetére, származási helyére, s milyen körülmények között kerülhetett ki külföldre.

– A kutatási program eredményei – tekintettel a kutatóintézetekkel történő megállapodásokra, melyek egyelőre nem publikusak – a megfelelő időben, amint a projekt befejeződik nyilvánosságot kapnak. Egyelőre négy hónap telt el a műtárgy kiállítása óta, így azonnali eredményeket remélni ilyen rövid idő alatt nem lehetséges. A kutatás része a proveniencia tisztázása szigorúan tudományos anyagvizsgálatokkal. Azzal a kérdéssel, hogy a 20. században milyen módon kerülhetett ki a tárgy Magyarországról, a projekt nem foglalkozik.

Valószínű sokan szívesen látnák, ha a múzeum egy ilyen érdekes vizsgálati folyamatba is betekintést engedne, s róla legalább félévenként nyilvános tájékoztatást adna, mivel így a kutatási projekt ideje túl hosszúnak tűnik.