A kétszáz éves örökifjú hős a kortárs költőnk

2024.01.31. 11:30

Verspadot avattak Bicskén a Petőfi-parkban (galéria)

A két éven át tartó Petőfi-év nap mint nap bizonyítja, hogy mennyire friss a szellemisége 200 éve született költőnknek. Verspadot avattak a versparkban a fiatalok élő, lüktető irodalmi-zenés-táncos közreműködésével a Petőfi Művelődési Központban.

Zsohár Melinda

Bálint Istvánné polgármester és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója

Fotó: Ivanics Imre

Általános és középiskolás diákok ültek a széksorokban, s ők voltak a főszereplői is a Petőfi-ünnepségnek, a kötelező körök nélkül. Olykor mentegetőzésképpen hangzik el, hogy nem szokványos egy-egy megemlékezés, amely emelkedett és felemelő pillanatokkal teli – de nem zárja ki egymást a kettő. A két évig tartó Petőfi-bicentenáriumi a várakozásokon felül bizonyítja határon belül és kívül, hogy az 1823-ban született Petőfi Sándor a mai fiatalokat éppúgy képes megszólítani, mint hajdan kortársait. Mondanak ilyesmit is, hogy a 19. század influenszere s celebje volt a klasszikus műveltségű, elképesztően okos irodalmi sztár. A költő nevét viselő bicskei művelődési központ számos programot, eseményt, kiállítást szervezett eddig is az évforduló kapcsán, mondta el Takács József igazgató bevezetőjében. A házhoz tartozó kicsiny udvaron egy verspadot állítottak állítottak fel ezúttal, amire bárki leülhet egyedül vagy kettesben akár, rajta olvasható Petőfi Minek nevezzelek? című örökbecsű szerelmes verse.

Fotó: Ivanics Imre

Bálint Istvánné polgármester köszöntő beszédében a nem avuló értékekről szólt, s feltette a kérdést Szente Vajkra hivatkozván: vajon a mai fiatalok képesek lennének-e életüket adni a magyar nyelvért, a hazáért. Nyilvánvaló a válasz, folytatta a gondolatsort a polgármester, a mi hazánkban ma más világot élünk, s a csatákat nem a harctereken vívjuk. Ám a magyar kultúra és a nyelv őrzése, a sohasem avuló értékek melletti kiállás a ma nemzedékétől is tudatosságot, elkötelezettséget kíván. Az ünnepségen megjelent Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, s „vallomást” tett: otthon felejtette a tabletjét. Nagyon személyes és katartikus beszédében őszintén szólt a székelyföldi gyermekkoráról, a romániai diktatúrában átélt kisebbségi sorsról, neki a szabadság nem volt oly természetes, mint manapság a mai fiataloknak. Kapcsolódott mondandójában, szülőhelyéről szólván Petőfi Sándorhoz, hiszen a mindössze huszonhét esztendőt élt géniuszunk annak idején bejárta a még nem szétszakított Kárpát-hazát. Szűk hét év alatt mintegy ezer csodálatos verset megírt, több nyelven beszélt, teljes életművet hagyott maga után a segesvári csata után nyoma veszett forradalmár. Illyés Gyulával szólván: az emberi élet határán túl is várták vissza.

Fotó: Ivanics Imre

Petőfi a magyar emberek életérzését tükrözi ma is, ez a bicentenáriumi ünnepi sorozatban kiderült, hangsúlyozta Demeter Szilárd. A költő életműve kapcsán kiírt Petőfi-felhő pályázatra 700 pályamű érkezett, magas színvonalú könnyűzenei alkotások hallhatóak kiváló fiatal előadóktól. Ferenczi György és a Racka Jam Petőfi-lemezének dalait még a falunapokon is hallgatják, kirobbanó érzelmekkel, tánccal. „Petőfi a kortársunk”, szögezte le a főigazgató az országszerte és a határon túli eseményeken egyöntetűen megállapított tényt. A művelődésiház-beli ünnepségen magával ragadó műsort adtak a bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola tanulói, a Mayer Néptáncműhely táncosai és a bicskei Vajda János Technikum diákjai. Semmi protokoll, sok érzelem, s annyi finom pátosz jellemezte a gyerekek és a fiatalok versmondását, zenélését, énekét, ami a fiatal közönséget is bevonzotta. A tatai Peron Tehetségközpont két előadója, az énekes lány és a gitáros fiú vendégként járultak hozzá a bicskeiek produkcióihoz.

A művelődési ház udvarán felavatták a házak által közrefogott kis Petőfi-parkot, benne a kiskőrösi Kovács Zoltán és felesége, Kaposi Nóra által elkészített Petőfi-verspadot. Minek nevezzelek? - e vers gyönyörű sorai olvashatók a pad teljes felületén, mint modern „információhordozón” . Bicskén is újabb bizonyítékként, hogy Petőfi Sándor, a költészet, a veretes magyar nyelv által közvetített üzenet újra és újra aktuális, ha a tálalás változik is. A művelődési ház falán megkoszorúzták Petőfi Sándor, az örökfiatal, zabolátlan költőzseni domborművét. Petőfi a mi hősünk ma is.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában