Felemelő zenei fesztivál részese lehetett a Ciszterci Vegyeskar

Hálás persze a kórusvezető és felkészítő tanár, Radics Éva is (tavaly, a zenei világnapon ő vehette át a Zenei Nevelésért Díjat – a szerk.), aki a Ciszterci Szent István Gimnázium énektanára, ám emellett vezeti a felnőttekből álló MusiColore Énekegyüttest, és rendszeresen szerepel különféle zenei formációkban, eseményeken. A Ciszterci Vegyeskarral tíz éve foglalkozik Éva, szinte a folytonos újrakezdés állapotát élve, hiszen mindig van végzős tagjuk, és mindig érkeznek kilencedikes ifjú titánok is. Ennek és a heti egy kóruspróba ellenére úgy érzi: évről évre emelkedik a színvonal, és munkájának fénypontja a vegyeskarral való foglalkozás. Állandó programként a karácsonyi koncertekre készülnek, tavasszal pedig valamilyen versenyre neveznek be – például Éneklő Ifjúság, Diáknapok –, ám az új kihívásokat is szívesen fogadják. Így történt, hogy tavaly ősszel, Éva kapcsolatainak köszönhetően kijutottak Berlinbe, a Berlin Brandenburg International School által szervezett nemzetközi zenei fesztiválra. Ezt tizennegyedik alkalommal rendezték meg környékbeli országok tizenéves tagokkal működő kórusainak részvételével. A főszervező Kovács Anna (Panni), a résztvevők pedig főleg az ő ismeretségi köréből jönnek össze – ide sikerült most bekerülnie a ciszteres kórusnak, aminek Éva nagyon örül. Az útiköltséget és a szállás, étkezés díját a több mint ötven diákra a fehérvári önkormányzat, az iskola és a szülők támogatásával sikerült előteremteni, amiért a karvezető ugyancsak hálás.

A csapat összesen hat énekkel készült a fesztiválra, ezek mindegyike újnak számított, és csak egy-kettőnek volt komolyzenei háttere. Az egyik dalt az iskolai karácsonyi koncerten is előadták, aztán volt például egy hat szólamú Händel-mű, Éva pedig egy indián népdalfeldolgozást is ajánlott. A felkészülésre alapvetően heti egy alkalommal jutott idő, illetve egy-egy hosszabb szünetben szoktak ilyenkor még szólampróbákat tartani, koncertek előtt pedig a tanóra kisebb részét is a próbára szánják. Nagyon be kell tehát osztani az időt úgy általában, hogy begyakorolják az adott szereplésen elhangzó dalokat – mondja Éva.

A fesztiválon volt még összesen másfél nap próba az esti koncert előtt. Közben pedig kiderült: a fiúkar külön is tud szerepelni a repertoárjukon lévő viking dallal, mert illett a műsorba.

Éva úgy érzi: számos előnnyel járt számukra a szereplés. A maga részéről még inkább megnőtt a bizalma a fiatalokban, akik nagyon ügyesek voltak és végig jól viselkedtek. Aktívan vették ki a részüket a fesztiválból, jól beilleszkedtek a nemzetközi társaságba, és a röpke szabad időt is sikerült remekül kihasználni egy kis berlini városnézéssel. Igazi csapattá váltak, amelynek tagjai éretten állnak hozzá a kihívásokhoz. Az pedig külön öröm, hogy a fesztivál szervezői úgy vélik, ezután mindig szívesen látják őket.

A fiatalok hasonlóan vélekednek. Tóth Andrásnak a közös kóruséneklés nyújtott hatalmas élményt, hiszen a világ különböző tájain élő embereket képes összehozni. Annak is nagyon örül, hogy az énekkaron belül elmélyültek a barátságok, a kapcsolatok, nagyokat beszélgettek, sok közös élményük van. Ő szintén igen hálás ezért a lehetőségért. Bakos Luca Sára

ugyancsak a közös éneklés csodás élményét emlegette, amely még akkor is lenyűgözte, amikor ő éppen nem szerepelt. Például az „Evening rise” című darab szerinte ott sikerült a legjobban. Tóth Johanna a közösséget összekovácsoló hatást emelte ki, valamint azt a harmóniát, ami az egyébként más-más nyelvű emberek között támadt az éneklés során. Holman Dórára szintén elemi erővel hatott a közösségi élmény, szinte mindenkivel megbarátkozott a kórusban. A felkészülést az ifjak nem tartották nehéznek, számukra elegendőnek bizonyultak az iskolaidőben megoldott próbák.

A jövőben bizonyára mindannyian szívesen visszatérnének Berlinbe, ahol egyébként a tanárnő először járt ezzel a csapattal.