Mesélő házak, megelevenedő legendák – településbemutató Szabad Színház módra

A színházi tevékenységen túl a közösségfejlesztésre is kiemelt figyelmet fordító Szabad Színház társulata rendszeresen foglalkozik tudományos és egyben szórakoztató köntösbe bújtatott ismeretterjesztéssel is, s ezen vezérfonal mentén kezdték néhány éve kutatni, és egy egészen új formában bemutatni Székesfehérvár történelmi múltját. A kezdeményezés az évek előrehaladtával – az adandó pályázati lehetőségeknek köszönhetően – olyannyira kinőtte magát, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében egy négyrészes településbemutató sorozatban dolgozta fel a társulat a projektben résztvevő városokhoz kapcsolódó legendákat.

Kezdjük a legelején. Évekkel ezelőtt egy Siklósi Gyula régészprofesszorral közös projekt keretében tűzte ki célul a Szabad Színház társulata Székesfehérvár történelmi múltjának és történelmi város imázsának visszaépítését.

– Legfőbb célunk volt, hogy a szórakoztatva tanulást erősítsük – kezdi Nagy Judit, a Szabad Színház művészeti vezetője. – Az emberek naponta elmentek az akkor még Romkertként ismert Nemzeti Emlékhely előtt, és sokan nem is tudták, mely királyink temetkeztek ott. A rendszerváltás utáni években a gazdaság erősítésével létrejövő ipari parkok velejárója volt, hogy Fehérvár imázsa elkezdett eltávolodni a történelmi város arculattól az ipari város arculat irányába. Akik a munkájuk miatt költöztek Székesfehérvárra, mit sem sejtettek a város történelmi múltjáról.

A történelmi értékek újbóli előtérbe helyezése érdekében a Tourinform Irodával közös utcaszínházi programsorozatot hívott életre a társulat, mely egyszerre volt idegenvezetés, szórakoztatás és szórakoztatva nevelés, oktatás.

– Az Élőképes krónika egy körülbelül egyórás belvárosi séta volt, amiben élőképek alkalmazásával, időutazásszerűen elmeséltük a város történetét. Ennek olyan sikere lett, hogy a mai napig a legnagyobb előadásszámú produkciónkként tartjuk számon. Jöttek a programra osztálykiránduló diákok, turistacsoportok, hetente öt előadást csináltunk. Kültéri produkció révén gondolnunk kellett arra is, mi lesz akkor, ha esik az eső, fúj a szél: ekkor kísérleti programként kitaláltuk, hogy a belvárosi házak mögé rakjunk sztorikat, ez lett a Mesélő házak projektünk, melynek Varga Gábor Farkassal közösen csináltunk egy arculatot is. Az alapkoncepció az volt, hogy QR-kódok beolvasásával előjövő videókkal mutassuk be a város jellegzetességeit – folytatja.

A Mesélő házak projektben egy élő, utcai múzeum hatású, audiovizuális térélmény fejlesztése volt a fő cél, amelynek segítségével a városban élők, a betelepülők és a városba látogatók is érzékelhetik a történelmi históriákat rejtő házak „leheletét”. A Székesfehérvár mobilalkalmazás okostérképén – és a Mesélő Házak videómegosztó csatornáján – elérhető sorozatnak köszönhetően a színház és a zene kultúraközvetítő erejének köszönhetően bárki megismerheti a megyeszékhely ikonikus épületeinek, emlékműveinek történetét, legyen szó Kati néni szobráról, a Mátyás emlékműről, a Fekete Sas Szállóról, a Pipó toronyról vagy épp az Igézőről.

Ezen ötlet mentén, a színház, a zene és a képzőművészet eszközeit alkalmazva készült el a Veszprém-Balaton 2023 kulturális programjaiba illeszkedő Suttogó nádasok, igéző vizek projekt, melyben négy település, Veszprém, Hévíz, Vonyarcvashegy és Zalacsány egy-egy legendáját dolgozta fel a társulat.

– Ebben a projektben nagyon fontos volt számomra a fiatalok megszólítása, hiszen itt intermédiás eszközök, QR-kódok segítségével mutatjuk be az egyes településeket. Elsőként felmértük, hogy melyek a települések legismertebb legendái. Fehérváriként az volt hipotézisünk, hogy Veszprémben Gizellához kapcsolódik a legismertebb legenda, és így is lett, így született meg a Veszprémvölgyben készült koronázási palást legendáját bemutató kisfilm. A palástot Gizella veszprémvölgyi apácákkal együtt készítette ajándékként, István számára. Zalacsányban, az Örvényeshegyen nem olyan rég – az elmúlt néhány évben – megtalálták egy pálos kolostor maradványait. Ott a Szent Özséb Barlangász Egyesület volt a segítségünkre, akik felderítették, hogy hol volt az a hármas barlang, ahová Özséb remeteként visszavonult. Így Zalacsányban az Örvényeshegy titkát dolgoztuk fel – mesél a gyerekek számára is érthető érdekes formátumban feldolgozott legendákról Nagy Judit.

A Vonyarcvashegyet bemutató kisfilmben a negyven, jéghaláltól megmenekült vonyarci halász 18. századi legendájának történetét dolgozták fel, míg Hévíz esetében, a Hévízi-tó keletkezésének története, a tóvá duzzadt forrás került középpontba, amely meggyógyította Flavius hadvezér beteg gyermekét. A fehérvári társulat további tervei és céljai közt szerepel ezen feldolgozott legendák „életben tartása”, helyszíni közösségi programok általi megismertetése, hogy a történeket később se vesszenek a múlt homályba. Az elkészült kisfilmek a Suttogó nádasok, igéző vizek videómegosztó csatornáján is elérhetőek.