Ötven éve aktív az adonyi Gyöngyvirág Női Kar – interjú Tóka Melitta karnaggyal

A Gyöngyvirág Női Kar 1974 októberében tizennégy fővel, Torma István karnagy vezetésével alakult meg. Első nyilvános szereplésüket 1975. március 8-án, nőnapon tartották, nevüket első egyenruhájuk gyöngyvirág kitűzőjéről kapták.

A kórus első jelentős megmérettetése a Zeneakadémián, a Budapesti Kamarakórus Napokon volt, ahol műsorukat különdíjjal jutalmazta a zsűri. Ezt követően sorra jöttek a jelentős sikereket hozó szereplések megyei és országos kórustalálkozókon, dalos ünnepeken, szakmai minősítőkön. Fennállása tizedik évfordulóján a Művelődési Minisztérium kitüntetésben részesítette a kórust, mely az évek során az országhatáron túl, Ausztriában és Németországban is bemutatkozott.

Az idén jeles jubileumot ünneplő Gyöngyvirág Női Kar munkájáról és célkitűzéseiről Tóka Melitta karvezetővel beszélgettünk.

Már másfél éve irányítod a kórus munkáját, hogyan jött ez a lehetőség?

Lehetne azt mondani, hogy véletlen volt, de szerintem nincsenek véletlenek. Zemlényi Katica, a fehérvári Vox Mirabilis karnagya hívott fel a lehetőséggel, kérdezte, lenne-e kedvem vezetni a kórust, tudnám-e vállalni. Nagyon tetszett a lehetőség, örültem neki, csak mivel Fehérváron élek, és akkor még aktív egyetemi hallgató is voltam két kisgyerek és egy óraadói tanári munka mellett, volt bennem némi kétség, hogy tömegközlekedéssel hogyan tudom megoldani a dolgot. Próbáltam logisztikázni, de eleinte valahogy nem akart összeállni a dolog, aztán egy reggel úgy keltem fel, hogy még egyszer megnézem. Úgy voltam vele, hogy ha sikerül olyan tömegközlekedési lehetőséget találni, ami oda- és visszafelé is járható, akkor elvállalom. Végül sikerült a logisztika, így örömmel vállaltam a feladatot.

Milyen célokkal, tervekkel érkeztél a kórus életébe?

A Covid utáni időszakban érkeztem a kórus életébe. A vírus alatt nem tartottak próbákat, ez azt jelentette, hogy ők akkor már körülbelül két éve nem énekeltek együtt, igazából a kórus passzív helyzetben volt. 2022. május végén tartottuk az első, bemutatkozó próbát, ami annyira jól sikerült, hogy bár általában nyáron nem szokott a kórus próbálni, akkor mégis bevállalták, így már nyáron elkezdődhetett a munka. Az első közös, helybéli szereplésünket az augusztus 20-i városi ünnepen tartottuk. A cél, ami megfogalmazódott bennem, hogy mindenféle stílusból és műfajból énekeljünk: legyen régebbi és modern zene, népdal, egyházi és világzene is. Célunk még, hogy legyen egy állandó zongorakísérőnk, és annak is örülnénk ha még további tagokkal bővülne a kórus, mert akkor már bátrabban merészkedhetnénk a háromszólamú művek felé is.

Hogyan zajlanak a próbák?

Heti egyszer, keddenként találkozunk, olyankor körülbelül másfél órán át próbálunk. Azon túl, hogy megtanuljuk a műveket, igyekszem a hangképzésben is tanácsokat adni, hogy minél szebb, tisztább legyen a végeredmény. Nagyon fontosnak tartom a hangképzést, olyan ez, mint a sportolóknak a bemelegítés edzés előtt. A hangképzés segíti az egymásra hangolódást és ad egy pluszt ahhoz, hogy együtt fejlődhessünk, hiszen az éneklés annál nagyobb öröm, minél jobban tudja az ember csinálni. Ha fáj a torok, ha beszorul a levegő, az nem esik jól.

Hány tagot számlál jelenleg a kórus?

Általában a próbákon tizenkettő-tizennégyen vagyunk, ennyi az állandó taglétszámunk, de nagyon örülnénk, ha ez a létszám bővülhetne, szívesen fogadunk bárkit, akinek van kedve együtt énekelni. Bár a kórus adonyi, a tagok között vannak, akik a szomszédos településekről járnak, úgyhogy a lakhely sem akadály. Jelenleg idősebb tagjai vannak a kórusnak, de a fiatalabb korosztály képviselőit is szeretettel várjuk és fogadjuk, örülnénk, ha lenne utánpótlás. Tavaly megpróbálkoztunk azzal, hogy közösségi szolgálatos középiskolás diákoknak hirdettük meg a lehetőséget, hogy jöjjenek a kórusba néhány hónapra, lépjenek fel velünk, cserébe leigazoltunk volna néhány órát, de sajnos a fiatalok körében nem volt népszerű az ötlet. A csatlakozásnak egyébként nem feltétele a profi énektudás. Pont ez a csodálatos a kóruséneklésben, hogy egymás gyengeségeit el tudjuk hordozni, mégis nagyon szép lesz a végeredmény.

Miként vesz részt a kórus a település életében?

Rendszeres résztvevői vagyunk a városi ünnepségeknek, tavaly a templomnak volt jubileumi éve, idén a városnak van, már kaptunk is felkérést az augusztus 20-i ünnepségen való szereplésre. A karácsonyi koncertünk már hagyományosnak számít, azt mondhatom, hogy ez a fellépésünk mindig nagy érdeklődésre tart számot. Úgy érzem, helyben számítanak és figyelnek ránk.

Milyen terveitek vannak az előttünk álló évre vagy akár a jövőre nézve?

Hosszabb távú terveink között szerepel, hogy akár minősítő versenyeken is részt vegyünk, ehhez még el kell telnie bizonyos időnek, hogy még jobban összeszokjunk, hogy magabiztosan énekeljünk adott esetben akár három szólamban is. Idén januárban tartottunk egy kórustalálkozót, ahol a régi tagok is jelen voltak, illetve együtt megemlékeztünk azokról is, akik már nem lehettek velünk. Március elején lesz egy stúdiófelvételünk Dunaújvárosban, most főleg erre készülünk. Új dalokat ennek apropóján nem tanulunk, az eddigieket elevenítjük fel, azokat gyakoroljuk. Ez után lesz egy kis pihenés, majd tartunk egy „lemezbemutató” koncertet ősszel, amire szeretnénk meghívni a környékbeli kórusokat is, illetve decemberben immáron harmadik alkalommal tartunk majd karácsonyi koncertet.