Az értéket keresi minden beszélgetőpartnerében

A Fehérvár Médiacentrum munkatársa a több évtizedes kiemelkedő újságírói, szerkesztői, rendezői és írói tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat! Megtisztelő, izgalmas és hálás feladat volt interjút készíteni egy olyan kollégával, aki a beszélgetések szakértője, és évtizedek óta bizonyítja, mind a mai napig van létjogosultsága a „beszélgetős” műfajnak. 

Hosszú ideje ismerlek, látom a munkáidat, figyelem a beszélgetéseidet, olvasom az írásaidat, mondhatjuk, hogy felkerült a pont az i-re ezzel az elismeréssel? 

– Adott esetben igen. Ilyenkor persze azért meg kell állni egy pillanatra, visszatekinteni és végig gondolni, hogy mi és miért történt? Amikor megkaptam az értesítést meglepődtem, de örömmel fogadtam természetesen. Úgy éreztem megerősítést nyert az, amit már hosszú ideje próbálok képviselni. 

A televíziós közvetítésben jó volt hallgatni, hogy kiemelted a kollégáid munkáját is. Azt hiszem ez rámutatott egy fontos értékre amit képviselsz, miszerint csapatban gondolkodsz, és hálás vagy azoknak akikkel együtt dolgozhatsz!

– Nem vagyok álszent! Nyilván nekem is nagyon fontos amiket kitaláltam magamnak, legyen az beszélgetés, könyv vagy film. De ez egyedül nem megy, rengeteg ember segítsége szükséges ahhoz, hogy az adott elképzelés, munka vagy kitűzött cél megvalósulhasson. Egyedül nem lehet például televíziós műsort készíteni, vagy éppen könyvet kiadni. 

Egy ilyen elismerés okán, azt hiszem visszanézhetünk egy kicsit az időbe, és beszélgethetünk a kezdetekről is talán? 

– Negyed századról van szó, ez azért nem kevés idő! Az idén júniusban lesz 25. éve annak, hogy Sipos József és Sáringer Károly invitálására elkezdtem dolgozni a Fehérvár Televízióban. Nem szeretnék közhelyek mondani, de soha nem felejtem el például az első filmemet, amit Preszter Elemérrel forgattunk az „Engem kutya tanított meg járni” c. munkát, ami hajléktalan fiatalokról szólt. 

Ahogy hallgatlak, végig azt érzem, nagyon komoly kommunikációs és lelki érzékenység van benned. Te egy beszélgetős alak vagy? 

– Nem! Határozottan nem! Nem vagyok persze megközelíthetetlen, de nehezen nyílok meg! A beszélgetésekre ott van a tévé és az egyéb felületek. Mindig önmagamat adom, minden beszélgetésben próbálok hiteles maradni, de a felesleges, a hiábavaló, mondjuk például a bulvár soha nem érdekelt. 

Viszont úgy érzem, ha beszélgetsz valakivel a műsoraidban, ott mindig az értéket keresed, mindig az értékeset próbálod meg bemutatni, ami különösen nagy feladat a mai világban. 

– Bárkivel beszélgetek, az indíttatás érdekel elsősorban! És aztán az út! Nagyon érdekel mind a mai napig, hogy a beszélgetésekben résztvevő vendégeimet mi indította el és milyen úton jártak vagy járnak éppen. Én nem csak a hírességeket keresem, nem csak sztárokkal beszélgetek. Ahogy mondtad is, az értékeset próbálom bemutatni, legyen az sportoló zenész vagy egy teljesen civil beszélgetőpartner! Az érték fokmérője, meggyőződésem szerint, nem az ismertség! 

Mit üzennél a mai fiataloknak, akik például a médiafelületek irányába készülnek? 

– Tartsák magukat a tűz közelébe! Felejtsék el a bulváros rövidségeket! Olvassanak nagyon sokat! Illetve akár azt a jelmondatot, ami szerint én is gondolkodom. Képzeld el amit kívánsz, kívánd amit elképzeltél, és teremtsd meg amit kívántál!