Tíz éve került vissza a Seuso-kincs hét darabja

„Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű, páratlan Seuso-kincs hét darabját” – hangzott el a miniszterelnöktől, Orbán Viktortól, aki Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával és Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével együtt egyenkét leplezte le a Seuso-tárgyakat tartalmazó letakart vitrineket. Bennük a névadó Seuso-tállal, a Dionüszosz-kancsóval, az illatszeres dobozzal, a geometrikus tállal, a két geometrikus díszítésű kancsóval, a mosdó-tállal, valamint nyolcadikként a tárolásukra/rejtésükre szolgáló rézüsttel. A nap hírévé előlépett kincsprezentáció nem véletlenül került a figyelem középpontjába, s azóta is az utóbbi évtized egyik legjelentősebb kultúrtörténeti eseményének számít.

A kincs hazahozatalának kulcsszereplői, az ismert 14 Seuso-tárgynak ezt a részét birtokló Peter Wilson (a Sotheby’s Aukciósház egykori elnöke) örököseivel tárgyaló, majd megegyező Baán László, a kormány részéről Lázár János, valamint a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviselői voltak. A Terrorelhárító Központ (TEK) különleges feladattal megbízott egysége a kormányfő bejelentését megelőző napokban védőládákban szállította Budapestre az ezüstkészlet már említett tárgyait. Hajdu János r. vezérőrnagy, a TEK főigazgatója szerint: „A sokak által ismert több mint harmincéves történet jutott részben nyugvópontra. Ez idő alatt halálesetek, feltételezett árulások, irathamisítások kísérték a kincs útját.” A parlamenti bejelentés résztvevője volt a különleges ókori műtárgyleletet megtaláló, majd máig rejtélyes körülmények között meggyilkolt Sümegh József emberölési ügyének nyomozását irányító Vukán Béla r. alezredes, az ORFK Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) műkincsvédelmi alosztályának vezetője. A kincs visszakerülésének fontosságáról így nyilatkozott: „A Seuso-tárgyak hazakerülése önmagában erőteljes pozitív üzenet mindazoknak, akik kételkedtek abban, hogy a Seuso-kincs Magyarország területén került elő.”

Az egyik legjelentősebbnek számító római ezüstkollekció részbeni Magyarországra kerülése hozzájárult ahhoz is, hogy a pannóniai Seuso-kincs másik ismert hét tárgya, az őket birtokló Lord Northamptonnal 2017-ben történt megegyezés alapján szintén kompenzációs díj ellenében a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülhessen. Ezzel nemcsak a tárgyak tudományos kutatása és restaurálása indulhatott meg, hanem az irántuk élénken érdeklődő nagyközönség is megtekinthette őket. Előbb az Országházban, majd a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2014 októberében. Városunk volt az első állomása – a kincslelet számos Fejér vármegyei vonatkozása révén – három évvel később annak az országjáró Seuso-vándorkiállításnak is, ahol ezüstkészlet ismert darabjait először nézhettük meg együtt. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Pannonia fénye c. állandó kiállításán látható a Seuso-kincs, kiegészülve azzal a késő római kori ezüstállvánnyal, amelyet 1878-ban a Kőszárhegy melletti Szár-hegyen találtak. Folyamatos a tárgyak tudományos és régészeti kutatása, restaurálása, dokumentumfilmeket, képzőművészeti alkotásokat, szak- és ismeretterjesztő könyveket, irodalmi műveket, képregényt inspirált a kincs története. Megvan a szándék arra, hogy további tárgyakkal bővüljön az ezüstkészlet, a lapunkban és hírportálján márciusban közzétett 10 millió forintos díjfelajánlás is ezt a célt szolgálja. A kincs számos rejtélye azonban a mai napig megoldatlan. Reméljük, néhány izgalmas kérdésre, titokra a közeljövőben választ kaphatunk!