Látványos bemutatók és megelevenedő római kor – idén is népszerű volt a Floralia (galéria)

Az utóbbi hetek borongós, hideg időjárása után sokak számára felüdülés volt a napsütéssel teli hétvége, mely igencsak kedvezett a Tác-Gorsiumban megtartott Floralia programjainak. A hagyományokhoz hűen ezúttal is császári bevonulással kezdődött a tavaszköszöntő ünnep: idén Septimius Severus császár és légiója pannóniai fogadásának lehettek szemtanúi a rendezvény látogatói.

Septimius Severus 190 és 193 között volt Felső-Pannónia császári helytartója. Magas és fontos katonai tisztségébe nem a szokásos előlépési rend szerint jutott, a császári udvar összeesküvői szemelték ki a határozott és nagyravágyó férfit, akit Commodus császár helyére szántak. Az összeesküvés azonban félresikerült, Commodust idő előtt megölték, a zűrzavarban Róma város kormányzója, Pertinax hadvezér ragadta magához a hatalmat. Az új uralkodó azonban szembekerült a császári gárdával, és mindössze három hónapnyi uralkodás után őt is megölték, majd a trónt a legtöbbet ajánló senatornak kínálták. A hír hallatán Septimius Severus Carnuntumban császárrá kiáltotta ki magát. Ugyanezt tette keleten Pescennius Niger, Szíria kormányzója is. Négyéves polgárháború kezdődött, a végső győzelem a pannóniai hadsereg diadala is volt. A császár a polgárháború és a keleten megvívott harcok után, 202-ben, győztes csapatai élén tért vissza Rómába. A visszatérést egybekötötte a pannóniai határ szemléjével, és április 11-én Carnuntumba, Felső-Pannónia székvárosába érkezett. Látogatásának tiszteletére, szerte a tartományban ünnepségeket rendeztek, templomokat szenteltek fel, szobrokat és diadalíveket emeltek. Carnuntum mellett az ünnepségek másik helyszíne Gorsium volt. Ezen látogatást idézte fel idén a Szabad Színház művészeinek közreműködésével a Floralia.

A Gorsium Régészeti Parkban egész hétvégén változatos programok várták az érdeklődőket, akik láthattak kora és késő római csatajeleneteket, kocsiversenyt és gladiátorjátékot is. Nagy népszerűségnek örvendtek a kézműves foglalkozások, mint például az oltárkészítés, mely igazán rendhagyó alkotási lehetőséget kínált.

– Római kori oltárok egyszerűsített változatait lehet elkészíteni, melyek gyakorlatilag megfelelnek azoknak a formai kereteknek, amik az ókori római oltárokat jellemezték. Ezek egy-egy istenségnek szólnak, a gyerekek maguk kiválaszthatják, hogy kinek szeretnének oltárt állítani. A lányok körében Flora, Diana és Minerva istennők a legnépszerűbbek. Ki is lehet festeni ezeket az oltárokat, hiszen eredendően a különféle római oltárok úgy készültek, hogy miután kivésték a feliratot, még érzékletesebbé tették azáltal, hogy vörös – vagy ritkábban fekete – festékkel emelték ki a rajta lévő feliratot. A foglalkozás egyszerűen, de mégis teljes egészében bemutatja ezt a hagyományt – fogalmazott Agócs Nándor, a Szent István Király Múzeum tudományos titkára, akitől azt is megtudtuk, az oltáron az istennő neve alatt helyet kap az állíttató neve is, illetve egy záróformula.

A régészeti park másik szegletében, a római kori táborban, a Legio X Gemina Pannonia hagyományőrzői a római kori katonai életet mindennapjaiba kalauzolták az érdeklődőket, akik még a légiósok kenyerét is megkóstolhatták.

– A rómaiaknál nem volt tábori konyha, emiatt nem tudták megmérgezni a légiót. Egy sátorközösség nyolc emberből állt, ezek a közösségek maguknak csinálták az elemózsiát. Kaptak gabonát, volt olívaolajuk, és így készítették – kovász nélkül – a légiósok kenyerét. Ízesítésnek például olajbogyót használtak – tudtuk meg a hagyományőrzőktől.

A gyerekek számára izgalmas és érdekes programelem volt a régészhomokozó is ahol nagy örömmel és lelkesedéssel kutattak a leletek után, és megtanulhatták azt is, milyen munkafolyamatokat kell elvégezni az ásatások előtt, közben és után. Az érdeklődők idén is szemügyre vehették a már több éve épülő, római kori folyami őrnaszádot. A megannyi programelem mellett virág- és kézművesvásár, kovácsbemutató és lovaglási lehetőség is várta a látogatókat.