A háború után lebontották, de most ismét látható a csákberényi Merán-kastély

– Régóta gondolkodtam rajta, hogy láthatóvá kellene tenni az egykori csákberényi Merán-kastélyt, ám korábban nem voltak pontos ismereteink, többek között az épület alaprajza sem volt meg. Néhány éve aztán egy Budapesten megrendezett Merán-konferencia kapcsán Bányai Balázs, történész, aki több évtizede kutatja a Fejér vármegyei arisztokrácia és a nemesi származású földbirtokosok kastélyainak történetét, összeszedte a Merán-kastélyról elérhető dokumentációt és emlékeket – mesélte Vécsei László, Csákberény polgármestere, miközben körbejártuk a múzeumban frissen kiállított makettet. 

Miközben a fejében megszületett az elhatározás, hogy a történész szolgáltatta adatok birtokában végre formába öntsék a kastély kicsinyített mását, addig tőle teljesen függetlenül Máhr Ferenc, csákberényi szobrász már dolgozott a maketten. Csak ezt még senki sem tudta.

A csákberényi kastély építését Lamberg Rudolf utasítására 1831-ben kezdték el. Eredetileg vadászháznak tervezték, ám egy különös, rangon aluli házasság következtében a Meránok kastélya, egyben uradalmi központ lett a nem túl nagy épület. A Habsburg császári családból származó Merán-ág története összefonódott Csákberény történetével, legalábbis néhány évtizedre. A család a második világháború idején menekült Ausztriába. A két ifjabb Merán – Ferenc és Fülöp – a háború után ugyan visszatért a faluba, ám a hatalomra kerülő kommunisták gyorsan tudtukra adták, nem kívánatos személyek Magyarországon. Ezért ismét elhagyták az országot, ezúttal végleg. 

Igaz, a falu lakossága addigra sok mindent széthordott belőle, amire az újjáépítés során szüksége volt, így pl. a tetőcserepeket és a gerendákat is. A kicsi kastélynak ma már nyoma sincs, helyén a művelődési ház áll, egykori parkját házakkal építették be. A kerítés, meg a kastélykert bejáratának néhány kőoszlopa a Mansbarth utca – ami akkoriban nem létezett – felé azonban még ma is megvan. 

– Édesapám sokat mesélt a kastélyról és a grófról, akinek köszönheti, hogy egy komoly betegség után felépült és erőre kapott, mert minden nap meleg ebédet küldött neki. Annyi szép történetet hallottam, hogy amikor gyerekkoromban a művelődési ház felé jártam, mindig megálltam és eltűnődtem, milyen szép is lehetett a kastély, amit lebontottak, amire én megszülettem. A rendszerváltás után aztán volt szerencsém többször is találkozni a gróf fiaival, az ifjabb Fülöppel és bátyjával, Ferenccel, amikor szerettem volna többet is megtudni édesapjuk személyiségéről, hogy még hitelesebb legyen az őt ábrázoló kőszobrom. Sokat beszélgettünk és persze a kastély is sokszor szóba került. Talán akkor ötlött fel bennem először: el kellene készíteni a makettjét. A 90-es években már a csákberényiek számára is olyan volt az egykori épület, mint Columbo felesége: mindenki tudta, hogy volt, de senki sem látta – mesélte az ötlet megszületéséről Máhr Ferenc, szobrász, festő, aki végül belevágott a munkába.

Az események pedig felgyorsultak. Madarász László révén hozzájutott az épület alaprajzához, amiből sok fontos részlet kiderült. A kastélyról nem sok fotó maradt fent, olyan pedig, amin az egész épület látszik, talán egy sem. Sikerült beszélnie a Merán fivérek unokatestvéreivel is (ifj. Merán Fülöp 2021-ben Ausztriában hunyt el), akik további részletekkel segítették a munkát. – Megtudtam például, hogy a tetőn lévő mintegy négyszáz literes víztartálynak volt köszönhető – a maketten toalettpapír gurigából készült –, hogy folyóvíz volt az alagsori konyhában. Két apró színes ábrázolást is találtam a kastélyról, amin látszott, hogy zöldek voltak az épület palettás ablakai. Én addigra a maketten már megfestettem őket. Barnára. Szóval, csinálhattam újra – nevetett Ferenc, akinek azonban ez sem vette el a kedvét a munkától. 

 – árulta el. 

Ha tehetik, nézzék meg a Merán-kastély makettjét, ami a csákberényi kiállítás értékes része, hiszen ezzel az adalékkal még kézzelfoghatóbbá válik a család és benne az ifjabb gróf története.