2024.05.22. 14:00
Kölcsönhatás Kondor Bélával
A magyar festészet kiemelkedő alakjának első nagy visszhangot keltett kiállítását, kereken hatvan évvel ezelőtt városunkban rendezték. A nevét viselő fehérvári képzőművészeti kör, a Kondor Kör is félszáz évre tekinthet vissza a megalakulása óta. Erősebb hangsúlyt kaphat ez a kulturális/művészeti kapcsolat, amikor nemcsak a művészettörténészek ismerik el, hanem a szóban forgó festőművész alkotásaira a gyűjtők részéről is felfokozott érdeklődés jelentkezik az ország legnagyobb aukciósházainak művészeti árverésein.
A Két fej (Modell-eresztés) 82 millió forintért kelt el a minapi művészeti aukción
Fotó: Virág Judit Galéria
Az aktualitást most a Virág Judit Galéria 75. tavaszi aukciója adja. A galéria a Budapest Kongresszusi Központban tartotta a múlt héten a 19. és 20. századi festészet kiemelkedő alkotásaiból válogatott árverését. Ezen a legnagyobb figyelmet kapta, és egyben árverési rekordot ért el Kondor Béla (1931-1972) Két fej (Modell-eresztés) című festménye. A sejtelmes jelentésű, aranyszínű hátterével, a figurák maszkszerű arcával és merevségével ikonszerű hatást keltő mű 1958-ban készült. Feltűnése azért is számít szenzációnak, mivel 40 évig nem láthatta a nagyközönség, utoljára 1984-ben volt kiállítva a Magyar Nemzeti Galériában. Az aukciósház által közzétett provenienciája korábbi tulajdonosára vonatkozóan érdekességet is tartalmaz, ugyanis a közismert szexológus, a 2016-ban elhunyt Lux Elvira tulajdonában volt. A 38 millió forintos kikiáltási árról indult festmény több mint a duplájáért talált újabb gazdára. A kalapácsot három órás kiélezett licitharc után 82 millió forintos utolsó ajánlatnál ütötte le Kelen Anna árverésvezető. A képre sok online-licit érkezett külföldről is (USA-ból, Svájcból, Egyesült Királyságból), az új tulajdonos egyelőre őrzi inkognitóját.
Kondor Béla és városunk kapcsolata az idén kereken hat évtizedre tekint vissza. Az István Király Múzeumban (mai Szent István Király Múzeum) 1964-ben megnyílt gyűjteményes kiállítása országos visszhangot kapott, s ezzel fontos szerepet játszott a művész pályafutásában. Mint Gosztonyi Ferenc művészettörténész írja róla a Valakik önarcképe c. tanulmányában: „Székesfehérváron rendezték meg nagysikerű, kanonizációját nagyban elősegítő egyéni tárlatát” (Artmagazin, 2021). Egy évvel korábban, 1963-ban a legendássá vált fehérvári Csontváry-kiállítás plakátját is Kondor készítette. Visszatérve az 1964-es kiállításához, a megnyitóját a városhoz szintén több szállal kötődő Pilinszky János költő tartotta. A 61 festményből és grafikából válogatott tárlat kurátoraként Kovalovszky Márta nevét említhetjük. Míg Kovács Péter művészettörténész a Fejér Megyei Hírlapban írta le személyes vallomását – ahogyan ő nevezte – a kiállított festményekről, rézkarcokról, tusrajzokról és alkotójukról: „Kondor Béla nemcsak egyszerűen igaz és őszinte művész, hanem valóban nagy művész is. Azt szoktam mondani, hogy van sok jó festő, de csak kevés sugallatos. Kondort e kevesek közül valónak érzem” (FMH, 1964. márc. 15-i lapszám). A festő első tárlatát korai halála után – 41 évesen hunyt el 1972-ben – több is követte városunkban. Lényeges azt is megjegyezni, hogy a Szent István Király Múzeum Új Magyar Képtárának gyűjteménye Kondor Béla több alkotásával büszkélkedhet, ugyanis a fehérvári múzeum élen járt abban is, hogy amikor még kevesen vásárolták a festőművész képeit, már felismerte az értékrendjét.
Ennek a felismerésnek a kulturális/művészeti érték mellett különösen nagy ma a számokban is kifejezhető értéke. Ugyanis a Virág Judit Galéria idei művészeti aukcióját megelőzően a Kieselbach Galéria 2022-es árverésén Kondor Béla Műtücsök felbocsátása című festménye 120 millió forintos, míg 2023-ban a BÁV 81. Művészeti aukcióján a Várvédők c. műve 81,25 millió forintos rekordot ért el.