Székesfehérvár középkori egyháztörténete volt a téma

Az egész napos konferencián történeti, művészettörténeti és régészeti megközelítésből foglalkoztak a témával, illetve a fehérvári Szűz Mária-bazilikával és a préposti rezidenciával. – A tavaly megnyitott Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, benne a kőtárral, több terület szakembereinek – régészek, történészek, művészettörténészek - összefogásával valósult meg. Az ottani munkában résztvevők egy része jött el most a fehérvári konferenciára, hogy az előadások segítségével megnézzük, hol tartanak a fehérvári középkor, ezen belül a prépostság kutatása, úgy történeti, mint művészettörténeti szempontból. Hogy hangzanak-e el újdonságok a félévvel ezelőtti ismereteinkhez képest, az csak estére derül ki – mondta el a konferencia megnyitása előtt Lővei Pál, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a csütörtöki nap egyik előadója. 

A különböző szakterületek között természetesen vannak kapcsolódási pontok, amelyek, ha „összeérnek”, akár választ is adhatnak egyes kérdésekre. A nap folyamán az érdeklődők hallhattak előadást többek között egy készülő, online is használható adatbázisról, mely a Szűz Mária-bazilikára és a préposti rezidenciára vonatkozó írott forrásokat fogja egybe, Fehérváron történt középkori gyermekkoronázásokról, temetkezésekről és több középkori kőfaragványról is. Utóbbiakkal kapcsolatban az is elhangzott, a fehérvári látogatóközpont alagsorában létrehoztak egy tanulmányi kőraktárt, amiben van még hely, így a kutatások folytatásában előkerülő újabb, a Szűz Mária-bazilikához köthető faragványokkal modern körülmények között, szakszerűen tudnak foglalkozni.