Régizene és népzene találkozása: különleges koncertnek adott otthont a Szent István Népzenei Műhely

Régizene és népzene találkozásának lehettek fültanúi azok, akik csütörtök délután ellátogattak a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házba. A Szent István Népzenei Műhely – Szimbólumok népzenei világunkban című előadássorozatának mai alkalmán a régizene és a népzene kölcsönhatásával ismerkedhetett meg a közönség. A régizene vonalát a Musica Historica Együttes képviselte, melynek négy tagja, Csörsz-Rumen István, Juhász Katalin, Palócz Réka és Széplaki Zoltán lépett fel, míg a népzenei dallamokat a Carmina Danubiana Együttes keltette életre. 

A koncert során Csörsz-Rumen István irodalomtörténész, előadóművész beszélt az általa szerkesztett Haja, haja virágom című kötetről is. És hogy miként kapcsolódik össze egy koncert és egy könyv?  

Idén 55 esztendeje jelent meg Szabó T. Attila szerkesztésében a Haja, haja virágom című antológia, amely az egyik első olyan kötet, melyben tudatosan vannak egymás mellé rendelve régi szövegek és népköltési szövegek, s amelyek így egymással párbeszédbe lépnek. 2017-ben jelent meg a kötet új kiadása, melyet már Csörsz-Rumen István szerkesztett és amelyhez készült egy CD melléklet is. Az est folyamán ebből hallhatott ízelítőt a közönség, kiegészítve olyan dallamokkal, énekekkel, melyek beleférnek a CD anyagának asszociációs mezejébe. A kötet valószínűleg már csak könyvtárakban érhető el, a szerencsésebbek talán még ráakadhatnak egy-egy eladó példányra a  az interneten; a CD azonban hamarosan megjelenik önálló anyagként is.

Csörsz-Rumen István világossá tette, hogy a mai estére nem lemezbemutatóként kell tekinteni. – Nem ez a lényeg, hanem keressük azokat a párhuzamokat, amelyek a régi, udvari típusú közköltészet, XVII–XVIII. századi közköltészet szókincse, frazeológiája, motívum kincse és a népköltészet között párhuzamokat sugallnak. Nem konkrétakat, tehát nem egymás másolatait mutatjuk be, hanem azt, hogy azonos témák kidolgozására hogyan vállalkoztak. Szeretnénk bekötni a régiséget abba a folyamatba, amelyet mi folklórként ismerünk – fogalmazott az irodalomtörténész.

A Carmina Danubiana Együttes 2001 óta muzsikál a közönségnek. Céljuk a magyar és kelet-európai népzene, a Duna-menti népek ritkán játszott dallamainak felkutatása és bemutatása hagyományos és feldolgozott formában. A magyar népzene és énekelt közköltészet mellett nagy szerepet kap a balkáni hagyomány, a bolgár, makedon, horvát, szerb, szlovén és román muzsika. A néprajzkutató Juhász Katalin és Szabó Zoltán népzenei és világzenei  tapasztalatait az irodalomtörténész Csörsz Rumen István évén a régizenei előadói stílus is kiegészíti.

A Musica Historica Együttes 1988-ban alakult Budapesten, Csörsz Rumen István vezetésével. Tagjai a klasszikus és régizenei hangszerek mellett magyar és kelet-európai népi hangszerekkel is foglalkoztak, ami döntően formálta előadói stílusukat. Az együttes repertoárján elsősorban magyar és közép-európai muzsika szerepel (XI–XIX. század), emellett helyet kapnak a nyugat-európai középkori, reneszánsz és barokk szerzők, továbbá a török udvari zene (XVI–XVIII. század). Világi és egyházi, énekes és hangszeres muzsika egyaránt megszólal műsoraikban, melyet gyakran a régi hangszerek bemutatásával egészítenek ki.