A János vitéz a Lajthában Bicskén

Az egyik legnépszerűbb magyar színpadi daljátékot, Kacsóh Pongrác János vitézét tűzte műsorra a Bicskei Prelúdium Alapfokú Művészeti Iskola az Erzsébet táborban. Az egyik legkedveltebb zenés színpadi mű Szerb Antal szerint is olyan mély érzéseket mozgat meg a magyar lélekben, ami magasra emeli az immáron százhúsz éve született darabot. Petőfi Sándor szövege volt a fő ihletője a kiválasztásnak, mondta el Sulyokné Guba Judit művészetiiskola-igazgató, aki maga vetette fel már év közben, hogy ezt adják elő év végén. A példásan felújított és korszerűsített Lajtha Ház pedig olyan ajándék volt a gyerekeknek, amely kőszínházakban játszó felnőtt művészeknek is megtisztelő lett volna.

A minden évben sikeres Erzsébet tábort ezúttal is a zeneiskolában tartották, a próbák és a János vitéz betanulása mellett más programokat is beiktatva az egy hétbe – a fenntarthatósági követelmények jegyében. Az állami támogatás révén elutaztak a fővárosba, a Petőfi Irodalmi Múzeumba a gyerekek. Fát ültettek, kutyaterápiás foglalkozást tartottak, kézműveskedtek, s ünnepélyes partival zárták az élménydús hetet. Tavaly a Nemzeti Színházban megtekintették a darabot, akkor döntöttek az iskolai egyszerűsített változat feldolgozásában Schramek Géza színész-tanár irányításával, mondta el Guba Judit. Petőfi Sándor veretes szövege „húzott” állapotában is kerek, szívhez szóló, a mese pedig örök érvényű.

A negyven gyerek aktív részvételét Ugróczky Csilla hegedűtanár, zenei vezető, Fogolyán Kristóf fuvolatanár, Salgó-Nemes Rebeka etyeki képzóművész-tanár, Baksay Ildikó fuvolatanár és a tábor főszervezője, valamint az említett Schramek Géza fogta össze. A táborzáró darabbemutatón a szülők is sokat segítettek. Természetesen néhány nap alatt a János vitéz még lerövidítve is túl nagy falat lett volna, jócskán folytak az előkészületek év közben is a Prelúdiumban. Az ötven perces előadáshoz a jelmezeket műhelymunkában saját maguk készítették. Mind a díszlet, mind a jelmez stilizált formában utalt a történetre, de a szívekben annyi valóságos és jelképes részlet rejtezik, hogy aligha szorul magyarázatra bármelyik is.

Kukorica Jancsi-János vitéz szerepét a tehetséges Karkusz Balázsra osztották, aki hegedül, énekel, dráma tagozatos, vélhetően hallunk róla néhány év múlva. A Pécsi Művészeti Gimnáziumban tanul ősztől, ez a búcsúja is volt egyben a bicskeiektől. Iluskát a szári fuvolista kislány, Schandl Kinga alakította, a narrációt Kóródi Lili vitte. Volt egy kiskórus, az ide illő hangszerelt dalbetétek előadásában a zenész gyerekek és pedagógusok egyaránt részt vettek – csapatmunkából született meg az élvezhető előadás.