Ünnep: Szent István öt nappal korábbi időpontot jelölt meg

A magyar nemzet és az állam szempontjából talán a legfontosabb ünnepünk augusztus huszadika. Akár jelent ez valamit nekünk, és személyesen is átérezzük az ünnep üzenetét, így méltósággal ünnepeljük, akár nem, – és csak egy hosszú hétvégés bulikavalkádként tekintünk rá, kirakodóvásárral és búcsúval körítve – tagadhatatlan tény, hogy nemzetünk meghatározó pillanatáról van szó. Persze a dátum kérdésével, nemsokára külön is foglalkozunk majd, igen izgalmas megközelítésből, de most maradjunk egy kicsit az ünnep valóságánál. Egy olyan Európában, és annak közepén, – mondhatnánk a szívében – próbáljuk a keresztény államalapítást ünnepelni, ahol jelenleg éppen ezt az identitást igyekeznek hatalmas erővel szétverni. Abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy a keresztény Európához való csatlakozásunk ünnepét, a kereszténységet lassan minden porcikájában tagadó Európában kell megünnepelni, így ha komolyan vesszük az ünnepet, és nem a kirakodóvásár forgatagában szédülünk el, be kell hogy lássuk, igencsak szomorú a helyzet. Európát jelenleg, különböző érdekek mentén ugyan, de egyértelműen átalakítani készül egy erő, nehéz lenne meghatározni vagy éppen megfogalmazni ezt az erőt röviden, de a szeretett kontinensünkre való pusztító hatását testközelből láthatjuk: migráció, háború, káosz, válság. Nem szeretnék ünneprontó lenni, – hiszen a mi ünnepünk úgy tűnik lassan tényleg csak a mi ünnepünk marad – de Európa vagy újra felfedezi keresztény gyökérzetét és belőle fakadó értékeit, vagy Robert Schuman luxemburgi születésű, német–francia kereszténydemokrata politikus az utóbbi években többször idézett kijelentése válik valóra: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz!” A nehéz szívvel megírt mondatok után pedig, jöjjön egy gyűjtés az ünnepre vonatkozó érdekességekből: 

Talán kevesen tudják, de!

Szent István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

Mária Terézia is ünnepelt!

I. Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Volt amikor betiltották!

Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlókat tűztek ki a középületekre augusztus 20-án. A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékeztetéssel, 1945–47 között pedig csak egyházi ünnepként engedélyezték.

Az alkotmány ünnepe is

Augusztus 20-át 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték, miután az alkotmány hatályba lépését 1949. augusztus 20-ra időzítették. Az Országgyűlés 1991. évi VIII. törvény kihirdetésével augusztus 20-át hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény is megerősítette. A hagyományoknak megfelelően, az ünnep elmaradhatatlan része Magyarország lobogójának felvonása, a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, az esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása.