21 órája
Európa ura volt, végül száműzetésben halt meg
Bonaparte Napóleon császár-hadvezér Franciaországban ma is nagy köztiszteletnek örvend, annak ellenére, hogy a napóleoni háborúk során rengetegen vesztek oda a harctereken, és főbb törekvései közé tartozott a rabszolgaság visszaállítása a francia gyarmatokon. Napóleon azonban zseninek tartották kortársai, az utókor pedig briliáns politikusnak is. Lehet-e, hogy csak szerencséje az ütközetek során, avagy tényleg páratlan tehetségének köszönheti sikereit? Hahner Péter történésztől, a Rubicon Intézet főigazgatójától tudhattak meg érdekességeket az érdeklődők kedden az MCC Székesfehérvári Képzési Központjának újabb előadásán.
Az MCC Székesfehérvári Képzési Központja rendszeresen ad színteret tudományos előadásoknak. A képen Hahner Péter.
Fotó: Fehér Gábor / FMH
Alig akad európai ember, aki ne ismerné Napóleon nevét, jóllehet, a róla készült több száz film és könyv jelentősen torzított a valódi képen. Napóleon nevét egy lapon említik Nagy Sándoréval, Caesaréval és Hannibaléval. Napóleon szimbolizálja az alulról induló embert, aki bármit el tud érni a világon, és kontinensek sorsát befolyásolja. Egy peremvidékről érkező személyiség, aki Európa uraként fejezte be pályafutását száműzetésben, egy távoli szigeten. Kultusza töretlen, valódi története és tettei természetesen sokkal árnyaltabbak.
Hahner Péter történész, az MCC-Rubicon Történettudományi Műhely vezetője. Huszonnégy önálló kötete jelent meg. Lefordított hat angol és francia nyelvű történettudományi szakkönyvet (köztük C. A. Beard, Alexis de Tocqueville és François Furet tanulmányait), rendszeresen publikált történelmi tanulmányokat és történelmi ismeretterjesztő írásokat magyar folyóiratokban, huszonegy tanulmánya idegen nyelven látott napvilágot, ezek közül tizenhét külföldi kiadványban. Tizenhárom történettudományi szakkönyv lektora vagy olvasószerkesztője volt, a Magyar Nagylexikon számára 1341 történelmi szócikket készített. Több mint kétszáz recenziót írt történelmi művekről, gyakran szerepel a médiában írásos interjúkkal, rádiós és televíziós beszélgetésekkel.
Ugyanakkor tény, hogy Napóleon nem szűkölködött a megalomán hajlamokban: már az első itáliai hadjáratán festők, rézmetszők, rajzolók hadát alkalmazta, akik feladata az ő dicsőítése és népszerűségének növelése volt. Személyének megítélése ambivalens érzéseket kelthet, mert a személyi kultusz mellett tény, hogy Napóleon alapelve az volt, hogy Franciaország az első! Éppen ezért a rabszolgaság visszaállítása a francia gyarmatokon nem ideológiai megfontolásból történt, sokkal inkább pragmatikus megfontolás volt, hogy újra Franciaországba áramolhasson az a nagy mennyiségű kereskedelmi kincs, ami a gyarmatokon termelődik.
A mai történetírók szerint Napóleon az emberi tehetség megtestesítője. Személye jelzi azt, hogy mi mindent megtehet az, aki akarata alá hajtja a világot. Talán ezért ilyen vonzó az emberek számára. S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemrégiben készült el Rydley Scott új filmje, a Napóleon, amely után felélénkült a Napóleon személye körüli érdeklődés. Ugyanakkor, Hahner Péter történész szerint, a film tele van történelmi tévedésekkel, amelyek miatt még a francia történészek is szót emeltek.
