2024.10.25. 10:10
Felbecsülhetetlen értékű hagyaték került Székesfehérvárra
Igazán különleges örökséggel gazdagodhatott Székesfehérvár, azon belül is a Szent István Király Múzeum. László Gyula Fejér vármegyét érintő hagyatéka ugyanis immáron a Kőtárban lelt új otthonra, amelyet a Széchenyi-díjas régész-történész egykori tanítványa, Szentpéteri József adott át a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontjában csütörtökön.
Székesfehérvárra került László Gyula Fejér vármegyét érintő hagyatéka.
Fotó: Fehér Gábor
Mint az az eseményen el is hangzott, a Szent István Király Múzeumhoz került hagyaték – amely a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temető ásatási dokumentációját és az ahhoz kapcsolódó levelezéseket tartalmazza – nagy jelentőséggel bírhat a 2019 óta zajló ásatások kapcsán.
Fotó: Fehér Gábor
Szentpéteri József régész az átadón kiemelte, mivel a László Gyula vezette feltárás leletanyaga a fehérvári intézményben található, így úgy gondolta, ezeknek együtt kell lenniük az ásatás dokumentációjával, ezért is bocsátja örömmel mindezeket a múzeum rendelkezésére:
Tudom, hogy László Gyula hagyatéka jó helyen lesz a Szent István Király Múzeumban.
– tette hozzá.
Fotó: Kecskés Zoltán
Az eseményen tiszteletét tette természetesen Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója is, aki az átvételéről szóló dokumentumokat aláírva felidézte, hogy mennyire páratlan és szakmailag egyedülálló dolog, hogy öt évvel ezelőtt újrakezdődhetett az avar kori temető feltárása, mintegy 80 évvel László Gyula feltárását követően. 2019 óta ugyanis a Szent István Király Múzeum munkatársai Szücsi Frigyes ásatásvezető régész iránymutatása mellett folyamatos kutatómunkát, tervásatásokat végeznek Csákberényben, amik újabb és újabb eredményeket hoznak. Szücsi Frigyes a sajtótájékoztatón elmondta, László Gyula még csak egy lelőhelyet ismert és jelenleg 540 sír van feltárva, László Gyuláék a 452. sírig jutottak el, a többit már a fehérvári múzeum szakemberei tárták fel és felfedeztek még egy avar kori temetőt, szemben az Orondpusztaival, az úgynevezett aratószérűi temetkezési helyet. Az ásatásvezető kiemelte, hogy a tervek szerint jövőre be is fejezik a feltárását, és ez lesz Fejér megye második olyan temetkezési helye, amit teljesen feltárnak.
Fotó: Fehér Gábor
– A régészet az információgyűjtésről szól és . Ezekből az információkból tudunk történeteket átadni a látogatóinknak. Ezért van kiemelt jelentősége ennek a hagyatéknak, ráadásul ez egy ennyi idős dokumentáció önmagában is műtárgynak számít – mondta Kovács Loránd Olivér szakmai igazgató az ünnepélyes átvételkor.
Székesfehérvár Önkormányzatát Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte a jeles alkalmon, aki mindamellett, hogy a város nevében megköszönte László Gyula egykori tanítványának, Szentpéteri József régésznek ezt az egyedülálló örökséget, egyúttal történelmi pillanatnak is nevezte a csütörtöki átadót. Szerinte méltó helyen, mint fogalmazott, „hol máshol mint az ősi kövek között kerülhet sor ennek az eredeti, felbecsülhetetlen értékű örökségnek a rendelkezésre bocsátására, amely jó szolgálatot tesz majd régészeknek."
Tudta-e?
A készhez kapott sajtóanyagból további érdekességek is kiderülnek: „A temetőt 1936-ban találták, amikor is Lamberg Ladislaja hadikölcsönt jegyzett, ám azt a magyar állam elfelejtette visszaadni. Emiatt eladósodott a nemesi család és számos dolgot kellett értékesíteniük, köztük a birtokukhoz tartozó erdőt is. Egy König nevezetű fakereskedőnek adták el az említett területet, aki Csákberényből Bodajkra egy keskeny nyomtávú kis iparvágányt épített, ekkor találtak rá a temetőre. A Csákberény-Orondpusztán található avar kori temetőt a hatodik-hetedik században használták, de több jel utal arra, hogy a nyolcadik-kilencedik századi sírok a még feltáratlan részén helyezkednek el. Az igazi jelentősége a temetőnek abban rejlik, hogy egy egészen különleges – részben romanizált kultúrájú, részben pedig germán kulturális identitást mutató – népesség lakott a térségben. A megtalált leletanyagból, fegyveres temetkezésekből, illetve lovassírokból az is kiderült, hogy ugyanúgy jelen volt a keleti-sztyeppei vezetőréteg, akik a hatalmat gyakorolták. Mindez izgalmas kérdéseket vet fel, amit folyamatosan vizsgálnak a szakterület kutatói. Egyre inkább úgy látják a szakemberek, hogy az avar kori nép leszármazottjai fogadták itt Árpád magyarjait a honfoglalás idején, és így a középkori magyar nép formálódásában kiemelkedő szerepe lehetett ennek a népességnek."
