Tiltott kastélyok nyomában az MCC-ben

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Székesfehérvári Képzési Központja filmvetítéssel egybekötött előadásra várta az érdeklődőket kedden, ahol Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő mutatta be a közönségnek a rég elfeledett, ám egykor magyar kézben lévő, határon túli kastélyokat. Egy részük már csak rom, a kopár sziklák és kövek halmaza már nyomokban sem emlékeztet azokra az impozáns épületekre, melyek egykoron Erdély vagy éppen Ausztria területén álltak. Vannak azonban olyan kastélyok is, melyeket ha nem is eredeti formájukban és stílusukban, de megőrzött az utókor, s most, annyi év elteltével egyfajta hidegháború folyik tulajdonlásukért. Ilyen például a magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélya, a marosvécsi Kemény-kastély.

Tiltott kastélyok Erdélyben

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található. Egykoron báró Kemény János író és mecénás  birtokolta a várkastélyt, melynek sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat nem sikerül. Maros megyébe román prefektusa pedig köti az ebed a karóhoz, és állítja, sosem fogja visszaadni a magyaroknak. 

Marosvécs ellenséges vidéken fekszik: Marosvásárhely fekete márciusa rendbontóinak jó része e hegyekből verbuválódott. Itt kell a Kemény-családnak visszaállítani és fenntartani azt a várkastélyt, amely az erdélyi helikonisták és a transzilván mozgalom szellemi központja volt, majd börtönként, végül elmegyógyintézetként működött. Ma ugyanakkor a Wass Albert-kultusz és -emlékezet kitüntetett pontja, hiszen a kastély angolparkjában nyert végső nyugalmat a tájhoz és a Keményekhez sok szálon kötődő író. Sírhelyét sok magyar keresi fel.

A Margittai Gábor rendezte Tiltott Kastélyok dokumentumfilm-sorozat Marosvécsi Kemények című része a Kemény-család küzdelmét mutatja be, melyet jogos örökségükért vívnak. Kemény János egyik unokája, Nagy Kemény Géza a vár körzetében él, és a helyszínen harcol a jóvátételért; másik unokája, Kemény Endre, a magyarországi Pátyról szervezi a helikonisták emlékezetét irodalmi estekkel. A harc évek óta tart, s a vége nem látható.

Múltunk, örökségünk, harcunk

A marosvécsi vár csak egy példa azon kastélyok sorában, amelyek identitásunk szimbólumai, s amelyekért komoly harc folyik, ha nem is tűzzel, vassal. A Tiltott Kastélyok című tízrészes dokumentumfilm-sorozat ezen épületek történetét mutatja be. Az egyes részekből kiderül, hogy mi lett a Bánffy, Bethlen, Mikes és Haller család tagjaival, és hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból. Kik laknak most ősi kastélyaikban, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni.

Az MCC Székesfehérvári Képzési Központja rendszeresen biztosít a Fejér vármegyei közönségnek magas színvonalú, tudományos előadásokat, melyek a világ megannyi jelenségével foglalkoznak.