ÁVH: A demokratikus csendőrség évtizedeit elemezték Bodajkon

Az utolsó előtti töriest különlegesre sikeredett a Bodajki Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében, ugyanis ez alkalommal nem Kozma Ferenc beszélt a megjelenteknek, hanem meghívta a környék egyik íróját, a Magyaralmáson nevelkedő, jelenleg Móron élő Polgár Péter Antalt, hogy mutassa be új, saját könyvét, melynek címe: A „demokratikus csendőrség”: A kék ÁVO 1950-1975

Nagyon hiányzott a tanítás

– Nyolc évvel ezelőtt abbahagytam a történelemtanítást itt a Bodajki Hangszíntér Gimnáziumban és hiányzott az oktatás, tanítás, ezért kitaláltam valamit, aminek köszönhetően a fő munkahelyem mellett mégiscsak taníthatok történelmet. Szerettem volna a felnőttekkel több témát is átbeszélni, és így született a Töriestek sorozat, amely lényegében egyfajta népszerű történelem előadássorozat, Évente 4-5 alkalommal jövünk össze, és már 90-100 fő látogatónk is van eseményenként. Most azt találtam ki, hogy mi van, ha nem én beszélek, hanem más embereket hívok Bodajkra? Nem csak szerzőkről, írókról van szó, hiszen próbálok komoly budapesti, nemzetközileg elismert zenekarokat, koncerteket is ide szervezni – mondta Kozma Ferenc, gimnáziumi történelemtanár.

Az előadás során a szerző beszélt az ÁVH-ról, külön kiemelve a kötet címadóját, a kék ÁVÓ-t.

Az ÁVH 28 ezer fős szervezet volt

– A főhatóság egy hatalmas szervezet volt, vagy 28 ezer fővel, és annak egy része volt a kék ÁVÓ, mely hét, hét és félezer fővel állt fel, katonai szervezeti rendszerben, hasonló módon, mint a határőrség, amely szintén része volt az ötvenes években az ÁVH-nak, és persze volt egy harmadik része is, az operatív állomány, melynek tagjai nem viseltek egyenruhát.

A katonák története egyben hadtörténet is, ami az én érdeklődési területem, és bár az ÁVH-ról nagyon sokan írtak már könyveket, de a kék ÁVÓ-t eddig legfeljebb megemlítették, mondván, hogy volt és hogy egyszerű paraszt és munkás gyerekek, illetve sorkatonák alkották. Na én ezt a részt boncolgatom ennél sokkal részletesebben, így kiderül az is, hogy volt zöld, piros és kék ÁVÓ is, melyek közül a jelenlegi főszereplő a kék ÁVÓ onnan kapta a nevét, hogy a belügyi csapaterő fegyvernemi színjelzése a kék volt, így kék szín volt a sapkán, a váll-lapon és a parolin is. A másik amit kiemelnék a könyvből az sokakat meglep. Az alcímben ott van egy dátum: 1950-1975. De hogyan lehet ez, amikor a az ÁVH mint szervezeti egység megszűnt 1965 októberében? Nos ez is kiderül a könyvből – mondta Polgár Péter Antal szerző, akinek ez a hetedik könyve.

Egy egészen új kamionos könyv készül

Megkérdeztük az írót arról is, hogy van-e valamilyen könyv előkészületben?

– Több is. Én 34 évig kamionsofőr voltam, két diplomával. Úgy szoktam mondani, hogy kamionozással teremtettem meg az értelmiségi létforma anyagi feltételeit. Hobbiból, hétvégente, a szabadidőmben gyűjtögettem az anyagokat a levéltárakban. A készülőben lévő könyvemről csak annyit, hogy ha Moldova megírhatta az A pénz szaga című könyvet 1985-86-ban, közölve a kamionsofőrök hazugságait, amit ő készpénznek vett, akkor most én megírhatom az igazi kamionos könyvet. Többek között ez az, amire most készülök – mondta a szerző, akinek az este folyamán a közönség és a Töriest szervezője is tett fel kérdéseket. Utóbbit megkérdeztük, mikor lesz újra előadás a történelem kedvelőinek?

Vajon vész volt-e Mohácson?

– Előreláthatólag a legközelebbi Töriest most novemberben lesz, és a téma Mohács. Nagyon megváltozott az elmúlt 10-15 évben a mohácsi vész megítélése a tudományban. Kiváló kutatások vannak ebben a témában. A Pécsi Tudományegyetem, ahol és is tanultam, nagyon rászállt erre a témára és komoly vérre menő viták vannak körülötte. Ezt fogjuk bemutatni, és nem azt, ami benne van a történelemkönyvekben – árulta el Kozma Ferenc.