Szoboszlai Zsolt edző szerint 17 éves fia mindig a korosztálya előtt járt

A 43 éves Szoboszlai Zsolt mindig csatárként rohamozta az ellenfelek kapuját, a legmagasabb osztályban vívott 15 meccsén mégis belső védőként szerepelt. A profi futballal 2000-ben, fia, Dominik születésekor szakított, a Tatabánya játékosaként. Alacsonyabb osztályokban még éveket töltött Ausztriában és itthon is. Csákváron játszott utoljára a megyei első osztályban, 2011-ben. Az együttes feljutott az NB III-ba.

- Én oda már nem követtem a fiúkat. Achilles-ín-szakadásom volt, abból nem tudtam visszajönni. Ezzel lett vége a futballpályafutásomnak.

Edzősködni kezdett.

- Azt már korábban. Közben is edzősködtem, 2000-től utánpótlásgárdákat irányítottam, előbb Csákváron, majd a Videoton Labdarúgó Közalapítványnál, 7 és 11 éves gyerekekkel foglalkoztam. A piros-kékek megköszönték a munkámat, 2007-ben alakult a Főnix, az alapítók között voltam, azóta is szakmai vezetőként dolgozom a klubnál.

Csatárként játszott mindig, Tatabányán mégis hátvédként szerepelt az NB I-ben.

- Valóban, mindig támadó voltam. Az Ikarusban nevelkedtem, aztán jött MÁV Előre, az is megszűnt, 14 évesen a Videotonban folytattam. A katonaság alatt a Szondi-Velencében szerepeltem az NB III-ban, a megyei első osztályban háromszor lettem gólkirály, amúgy ez nem csak a megyében, az NB III-ban is sikerült. Feljutott a csákvári csapat az NB II-be, 1997-ben pedig átkerültem Tatabányára. Ott is az NB II-ben szerepeltünk, a Komárom mögött feljutottunk az NB I/B-be, onnan veretlenül az élvonalba. Abban a csapatban Kiprich József, Vincze István, Nagy Sándor és Petres Tamás játszott csatárt, elég jó névsor. Tóth Bálint vezetőedző döntése nyomán beállósként szerepeltem az NB I/B-ben, aztán az élvonalban is, például Mészöly Gézával és Kozma Istvánnal, 15-ször jutottam szóhoz. A csapat benmmaradt, megszületett a fiam, én pedig Ausztriába igazoltam, az ötödik ligába, ahol megbecsültek.

Tudatosan készült az edzői pályára?

- Igen, 26 évesen edzősködtem a csákvári utánpótlásban és utána a Vidiben. Mindig foglalkoztam a futballal, a legjobb barátom a korábbi gólkirály Petres Tamás, sokat voltunk együtt, más témánk nem is volt, mint a foci.

Ön a Főnixnél teljesedett ki trénerként. A fia tagja volt már a legelső korosztálynak?

- Nem, Dominik 2000-ben látta meg a napvilágot, az első brigádot az 1998-as születésűek alkották. Azóta többen szóhoz jutottak az élvonalban. Aztán jöttek Dominikék.

Akadt már tehetségesebb játékosa az évek során?

- Sok ügyes gyerekkel dolgoztam. De ő valóban kiemelkedő. Hároméves korától foglalkozom vele, soha nem tudott veszíteni, ha kikapott, mindent újra kellett kezdeni. Ahogy elkezdett járni, focilabdát kapott, terelni kezdte. A fiam 5-6 éves volt, már látszott, hogy átlagon felüliek a képességei, de hogy milyen fizikai adottságai lesznek, később derült ki. Mindig a korosztálya előtt járt, helyzeteket megoldó képesség, játék-intelligencia, technikai tudás tekintetében. Napi öt órát edzettünk. Gyakorolt a saját csapatával, egy másik korosztállyal is, idősebbekkel, utána technikai képzést tartottam neki, napi 1-1,5 órát. Nagyon sok gólt rúgott minden csapatában, 2007-ben a Főnix FC-ben kezdett igazolt labdarúgóként. Végigjárta a korosztályos együtteseket, az U15-ben itt befejezte, 2015 nyarán. Sikeresek voltak, 2011-ben és 2013-ban megnyerték a Cordial Kupát, Közép-Európa egyik legnagyobb tornáját. Dominik az MTK-hoz igazolt, ugyanis fiatal kora miatt külföldre nem szerződhetett. Az uniós szabályok szerint a játékos a betöltött 16. életéve után írhat alá külföldre. Az MTK-ban játszott, de 2014 nyarától kijártunk Salzburgba, az osztrákoknál edzett a hét közben, hétvégén pedig az MTK-ban vívta a bajnoki meccseket, hol az U16-ban és az U17-ben, mindegyik gárda bajnok lett. Dominik 2016 nyarán visszakerült a Főnixbe, az őszt itt játszotta, októberben betöltötte a 16. élet-évét, 2017 januárjában hivatalosan is a Red Bull Salzburg játékosa lett.

Miért a Red Bull? Miért nem angol, spanyol, német egylet?

- Ők voltak a legszimpatikusabbak. Nem ők voltak az elsők, jártunk próbajátékon a Sturm Graznál, a West Ham Unitednél, az Atalantánál, az ADO Den Haagnál. Mindenhova visszahívtak, mondtuk, eldöntjük, milyen irányba megyünk. Válogatott meccs volt az U15-ben, utána jött a salzburgiak ajánlata, Esterházy Mátyás, a fiam menedzsere említette a lehetőséget. Három nappal később kinn voltunk ismerkedni, gyorsan eldőltek a nyitott kérdések. Tavaly januárban költözött ki Salzburga, előtte ingázott.

A nyáron pedig szerződést kapott a Red Bull B-csapatánál, a Lieferingnél.

- Tavaly ősszel 18 meccsen 7 gólt és 7 gólpasszt jegyzett. Házi gólkirály lett az FC Lieferingben, élvezte a bizalmat, gyorsan ment a beilleszkedés, nyelvi problémái nincsenek, megtanult németül.

Januárban pedig bekerült az első csapat keretébe.

- Amikor jött haza december 5-én, előzőleg szóltak neki, hogy a téli alapozást a nagycsapattal kezdi. Spanyolországban edzőtáboroztak, két gólt lőtt az előkészületi meccseken. Az biztos, hogy idén bemutatkozik az osztrák élvonalban, 2021-ig szóló szerződést írt alá. Nevezték az Európa Ligába, a Real Soci-edad ellen lépnek pályára.

Mi a közeli jövőkép?

- Másfél évig biztosan Salzburgban játszik. Októberben lesz 18 éves, mindig kikéri a véleményemet, de nem én döntök helyette. A lehetőségeket átbeszéljük, aztán ő választ. De ha azt mondom, hogy egy ajánlatot nem érzek jónak, nem is fogadja el. Naponta beszélünk, az ősszel 4 hazai és 3 idegenbeli meccsét megnéztem élőben. Nem várja el, de örül, ha ott vagyok.

A Real Madrid az álma.

- Nem az álma, hanem a kedvenc csapata. Célokat tűztünk ki, nem álmokat. Nagyon szépen hangzik a Real, de nem tudom, ez megvalósul vagy sem. A fiam eljuthat erre a szintre, benne van, hogy a világ legnagyobb csapataiban lépjen pályára. Mentálisan erős, nyomás alatt tud igazán jól teljesíteni, gyors, jól cselez, jó döntéseket hoz a kapu előtt. Amit ebben a korban tudni kell a futballról, azt ő tudja. Sőt, reményeim szerint többet is. Európa 60 legtehetségesebb U17-es játékosa között tartják számon.

Kétszer volt már válogatott kerettag a felnőtteknél.

- A kispadon ült. Ha Andorra vagy Oroszország ellen pályára lép, 16,5 évesen az évszázad legfiatalabb játékosa lett volna. De nem kapkodunk, ennek is eljön az ideje.