Juhász Gábor két csapattal lett bajnok

A hitvallása a következő: „Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha…” Alighanem ez a mottó is közrejátszott, hogy két csapatával is bajnoki címet ünnepelhetett Juhász Gábor, a Videoton Baráti Kör Egyesület U19-es és felnőttcsapatának edzője, egyben az egyesület technikai vezetője. A focit nyolcévesen, 1988-ban kezdte a Videotonban, ahol 1996-ig játszott, majd a megyei első osztályból egyre feljebb lépkedő Gázszer FC-hez került. Az első megbeszélésekre könnyes szemmel ment, nehezen tudta feldolgozni, hogy szereplése a piros-kékeknél véget ért a Sóstói Stadionban.

– Az idő megszépített sok mindent, nagyon jó közösségbe kerültem, továbbá régi játszótárssal futballozhattam együtt. A Gázszer megszűnéséig náluk rúgtam a labdát. Az ezredfordulón, a tavaszi szezon kezdetén Mórra igazoltam, ez volt a legmeghatározóbb időszak a pályafutásom alatt. Szerettem a csapatot, a várost és mindent, ami Mórhoz köthető. A mai napig szívesen megyek oda, meccsre vagy egyéb eseményre. Sikeres időszak volt, hiszen a megyei első osztályban bronzot, ezüstöt, majd aranyat nyertünk, az első NB III-as évben egy fél szezont még játszottam. Két klasszikus mondat megmaradt bennem játékostársamtól, a korábbi, élvonalbeli labdarúgótól, Kiszi Józseftől. „A labda fusson, ne mi…” Illetve: „Juci, ha nekem passzolsz, már jól játszottál…”

Juhász 2004 tavaszán igazolt Csórra, ahol az első szezonban megnyerték a megyei másodosztályt, majd újoncként az első vonalban bronzérmet szereztek. Később szerepelt a Polgárdi, az Alba Regia és a Csór gárdájában.

– Mezővári József hívására igent mondtam, az Ikarus csapatához kerültem, itt kezdtem az edzősködést. Nagy szeretettel gondolok az elhunyt sportvezetőre. Beárnyékolta a szereplésünket, hogy éveken át nem volt pályánk, otthonunk, valamint Józsi bácsi elvesztése. A Videoton Baráti Kör egyesülethez 2013-ban igazoltam, a nemrég zárult szezonban még futballoztam. A megyei fociban töltött évek sikeresnek mondhatók, ráadásul gyerekkori álmom is teljesült, bajnok lehettem Videoton név alatt. Az már csak hab a tortán, hogy az utolsó fordulóban pár percig együtt lehettem a pályán a fiammal, Botonddal és testvéremmel, Lacival. Vélhetően első és utolsó ilyen pillanat volt nagypályán a családunk életében. Öröm, hogy idén két csapatom is az élen végzett, az U19-es brigádom a 2018–19-es kiírásban is bajnok lett, igaz, akkor még a megyei másodosztályban. Tavaly a pandémia miatt félbeszakadt bajnokságban is első helyen álltunk a megyei I-es, U19-es bajnokságban, valamint harmadik pozícióban a felnőttekkel.

A család a futballért rajong, nagyobbik fia, a 17 éves Botond a VBKE U19-es és felnőttegyüttesében is szerepel, a kisebb, a 12 éves Hunor a Maroshegy gárdáját erősíti. Bátyja, Juhász László a VBKE alapítója és a focicsapat menedzsere, valamint a kezdetek óta szerepet vállal a VOK-ban a téli teremtornák szervezésében, az alapítók között volt az 1992-ben létrehozott Red Blue Devils szurkolói csoportban. Ő is futballozik a VBKE csapatában.