Tombor Csaba mindig új kihívásokat keres

Nagyapja, Tombor István a Szondi SE vezetőedzőjeként dolgozott évtizedeken át sikeresen, többek között Rácz Lajos és Seres Ferenc trénere volt. Apja, idősebb Tombor Csaba szintén birkózott, később elismert, nemzetközi bíróként tevékenykedett a szőnyeg szélén. Fia, ifjabb Tombor Csaba szintén a családi sportággal kísérletezett, majd kézilabdázni kezdett. Döntését nem is bánta meg. Másfél éve a Fejér B.Á.L Veszprém együttesét dirigálja az élvonalban, lejáró szerződését nem hosszabbítja meg, nyártól pedig az utóbbi fél évtizedben rendre bronzérmes Tatabánya szakvezetője lesz.

– Természetesen követtem a hagyományokat, gyerekként én is birkóztam, azonban jött egy év, amikor hirtelen nagyot nőttem, az eredmények sem jöttek, nem tudtam tartani a súlyomat, ráadásul vonzottak a labdajátékok is. Az öcsém, András nem sportolt, Fehérváron, a belvárosban dolgozik a vendéglátásban. A birkózás mellett iskolai szinten kosárlabdáztam és kézilabdáztam, a kisebb méretű labdát először 13 évesen fogtam a kezembe, ügyesnek tűntem. Szűcs Imre, korábbi birkózó a fehérvári kézisek technikai vezetőjeként tevékenykedett, mondta apukámnak, balkezes vagyok és ügyes, érdemes lenne megpróbálnom a kézilabdát. Madár Imre bácsinál jelentkeztem, ott is ragadtam, 15 évesen. Leigazolt a Szondi, fiatalon bemutatkoztam az NB I/B-s csapatban, 1996-ban a gárda felkerült az élvonalba, NK Hungária néven szerepeltünk egy éven át a legjobbak között, bennmaradtunk, azonban a csapat megszűnt. Én 1997 nyarán Dunaújvárosba igazoltam, Károlyfi Viktorral egyetemben.

Öt éven át sportolt az acélvárosban, valamint egyaránt másfél éven át szerepelt Százhalombattán és Nyíregyházán, 2005 nyarán pedig élete lehetőségéhez jutott, szerződtette a korábbi BL-döntős Veszprém.

– Két évet játszottam a bakonyiaknál, bár szerződéssel rendelkeztem, 2007-ben kölcsönadtak Balatonfüredre, ahol hét évet töltöttem, 2014-ben fejeztem be az aktív játékot. Bajnokok Ligája elődöntőt vívtunk, a Portland San Antonio búcsúztatott bennünket 2006 tavaszán. Gulyás Péterrel szerepeltem a jobbszélen, aztán a klub vezetői leigazolták Iváncsik Tamást, nem tartottak rám igényt. Szerződésem volt, maradhattam volna, de nem volt kedvem üldögélni a lelátón, játszani akartam. A profi sport ilyen, természetesen van hiányérzetem, de elfogadtam, hogy másutt kell folytatnom. A csapat a 2007-2008-as idényben gyorsan kiesett a BL-ből, azonban a KEK-et megnyerte, sajnálom, hogy akkor már nem voltam tagja a Veszprémnek. Amúgy nagyon jól, éreztem magam Füreden, remek volt a társaság, Sótonyi László vezetőedző irányításával többször voltunk bronzérmesek, szerepeltünk a Magyar Kupa négyes döntőjében. Elmúltam 35 éves, amikor búcsúztam az élvonaltól, a mostani elsőligás csapatom elődjében, a Pannon Egyetem csapatában játszottam. A harmadosztályból indultunk, feljutottunk a második vonalba, ahol fél évet még szerepeltem, közben már edzősködtem. A másodosztályban szereplő csapatot vette át Éles József, a korábbi klasszis irányítja most is az egyesületet.

Tombor 49 alkalommal szerepelt címeres mezben, pályára lépett a 2007-es világbajnokságon, Németországban, Svédországban Világkupán.

– Nyilván jó lett volna többször magamra öltenem a címeres mezt, azonban az kárpótol, hogy a legmagasabb szinten játszottam, többszörös bajnok vagyok és kupagyőztes. Gyors voltam, technikásnak számítottam. Már játékosként érdekelt az edzősködés, tíz éve kezdtem gyerekekkel, szivacskézilabdával, Éles József iskolájában. Lépdeltem előre, az MKB Veszprém utánpótlásához kerültem, a serdülőket bízták rám. Két évvel később már a felnőtteknél tevékenykedtem Xavi Sabaté mellett, Carlos Ortega távozása után ő lett a vezetőedző, én pedig a segítője, közben dolgoztam az ifikkel is. BL-döntőt vívtunk a lengyel Kielcével, 2016 tavaszán, félidőben magabiztosan vezettünk, hosszabbításban vesztettünk. Egy évvel később bronzérmesek lettünk, Sabaté távozott, én maradtam az utánpótlásban.

A Fejér B.Á.L Veszprém felnőtt együttesét 2018-ban vette át, a sérülések miatt komoly gondokkal küzdő gárda a 11. helyen tanyázott az NB I/B-ben, végül a 4. helyen zárták az idényt. Egy évvel később, 2020 nyarán pedig feljutottak a legmagasabb osztályba.

– Nagyszerű volt a tavalyi szezon, a 7. helyen zártunk újoncként, valamint bejutottunk a Magyar Kupában a négy közé. Szigetszentmiklóson került sor a fináléra, az elődöntőben a Szeged vert bennünket, a bronzmeccsen a Füredtől kaptunk ki hatalmas csatában, büntetőkkel. Előzőleg nagy derbiket vívtunk a bajnokságban a Szegeddel, idegenben az 56. percben még döntetlen volt, végül hárommal kaptunk ki, itthon pedig az 59. percig álltunk egálra, kettő lett közte, tehát remekül tartottuk magunkat. Nem állunk rosszul az idei szezonban sem, 3 győzelemmel és 4 vereséggel, utánpótlásnevelő klub vagyunk. Edző kollégám, a korábbi kiváló kapus, Fazekas Nándor fia, a rendkívül tehetséges irányító-átlövő, a 18 éves Fazekas Gergő nemrég írt alá a Telekom-Veszprémhez, valamint a felnőtt válogatott, most Gyöngyösön szereplő Ubornyák Dávid és a jövő szezont már Szegeden kezdő Szita Zoltán is a tanítványom. A nyártól a Tatabánya edzője leszek, várom az új kihívást.