A fekvőtámaszaival is el kell számolnia Janota Zoltánnak

A 42 éves sportember, avagy „Johhny” jó ideje klubjában igyekszik átadni a tudást a tanítványainak, 12 évesen szeretett bele a triatlonba. Nemcsak sportolóként, hanem a Magyar Honvédség tartalékos tisztjeként is szeretne a lehető legjobb példával szolgálni a fiatalok számára. Ez is motiválja az embert próbáló sportteljesítmények elérésére.

– Most a legfontosabb kihívás, a május elsején induló Elite Challenge, az egyik legkeményebb katonai fizikai kihívás, ami az amerikai ranger-tanfolyam mintájára, annak a képzésnek az első öt, kiválasztó napját tartalmazza – meséli Janota. – Óriási fizikai és lelki igénybevételről van szó, mindössze néhány óra alvással, a résztvevők nyolcvan százaléka le is morzsolódik. Az ezzel kapcsolatos felmérőket a gyerekek vezénylik nekem. Nehéz szavakba öntenem azt az érzést, milyen, amikor húsz gyerek hangosan számolja a fekvőtámaszaimat, ilyenkor érzem, hogy nem vallhatok szégyent, nem csinálhatok még csak kettővel sem kevesebbet, mint a múlt héten. Őket is viszem a lelkemben erre a kiképzésre, hogy aztán majd végig is tudjam csinálni.

Johhny másik nagy célja a az eXtremeMan, az augusztus közepén Nagyatádon megrendezendő hosszútávú triatlon-bajnokság.

– Ez a második születésnapom is. Egy Ironman-versenyt végigcsinálni óriási emberi és fizikai kihívás. Mindig ezeken a versenyeken érzem azt, hogy belül kicsit átalakulok: az előző egy évről hozott eseményeket, változásokat ilyenkor szoktam végiggondolni. Mondhatnám azt is, élesíteni magamban.

A triatlon versenyeken idén is tanítványaival együtt indul váltóban, ez az edzői filozófiája része.

– Mindig is így közelítettem meg az edzői szerepet: hogy ne csak oktassak, hanem a tanítványaimmal együtt csináljak mindent, mutassak nekik példát. Ebben az is segít persze, hogy a triatlon nem a fiatal gyerekek sportága, még 45 évesen is lehet simán keresnivalója európai szinten is egy embernek, mert egyszerűen ez a fajta teljesítmény, az ennek leadásához szükséges minden képesség ekkora tud beérni. Ha velük együtt versenyzek, akkor mindenki még egy kicsit többet hoz ki magából. Motiváltabbak is, minden rezdülésüket jobban látom, olyan instrukciókat tudok adni, amiket a pálya széléről nem tudnék.