A sportlétesítmények teljes bezárása a létet veszélyeztetné

Amint kihirdetésre kerül a távhő árára vonatkozó jogszabály, vagyis kiderül, mennyit kell fizetni majd a távhőért, végleges döntést hozhat a Székesfehérvár Közgyűlése, be kell-e zárni a Mol Aréna Sóstót, a női kézilabdázóknak otthont adó Köfém csarnokot, vagy a kosarasok székhelyét, az Alba Regia Sportközpontot. A Csitáry G. Emil Uszoda december elsejéig maradhat nyitva, de a sátorral fedett medence talán használatban maradhat. 
Amennyiben a legsúlyosabb verzió alapján kalkulált árakkal kell számolni a távhőszolgáltatás kapcsán, az önkormányzat nem tudja vállalni a pluszterheket. Megkérdeztük az érintett sportegyesületek vezetőit, miként tervezik átvészelni a telet?

„A Fehérvár F.C. Kft. bérlője a Mol Aréna Sóstónak, amelynek üzemeltetéséért Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a felelős. Az általános takarékossági intézkedések kidolgozása mellett a várossal folyamatosan kapcsolatban vagyunk és folynak az egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő edzés- és mérkőzéskörülményeket a kialakult helyzet ellenére is.” – áll a Mol Fehérvár FC lapunknak eljuttatott közleményében.

Két héten belül eldől, hogy a jogszabály hatálybalépését követően a távhőszolgáltató Széphő Zrt. milyen áron tudja biztosítani a létesítmények fűtését. Ez mindent meghatároz majd. Ha vállalhatatlanul magas lesz az ár, akkor vízfelület nélkül marad a város. Ha nem, akkor a sátorral fedett medence tovább üzemel, s ezen osztozhatnak a vizes sportegyesületek.
– A városgondokság és az önkormányzat is igyekszik azon munkálkodni, hogy a sátras medence működhessen egész évben folyamatosan. Ez biztosítaná a túlélést. Minden egyesület felső rétege, akik versenyzők, jól úsznak mély vízben kortól függetlenül, dolgozhatnánk tovább. A tanfolyamok léte lehet kérdéses, de gondolkodunk ideiglenes mélységcsökkentő megoldásokon, hálóval, vagy kaposvári mintára műanyag elemekkel biztosítanánk a kicsik biztonságos úszásoktatását – mesélte Dániel András, a Székesfehérvári Delfin SE vezetőedzője. – Sokszorosára nőttek az uszoda fenntartási költségei, amit nekünk akceptálnunk kell. 110 versenyzőnk van, a tanfolyamokon 130 fiatalt oktatunk. Ha marad a sátras medence, akkor össze tudjuk hangolni az edzéseket, ha nem, akkor három hónap helybenjárás lesz. A gyakorlat újabb kérdést vet fel: hol öltözünk, hol megyünk vécére. Igyekszünk megoldást találni.
A sportági szövetségek nem tudnak segítséget nyújtani az egyesületeknek, és az uszoda működtetésébe sem tudnak beszállni. A Magyar Úszó-szövetség információi szerint az ország uszodáinak 50 százaléka egészen biztosan bezár a téli időszakban.
– Ha minden bezár, tornatermi edzésekkel folytatnánk, vagy, ha a veszprémi uszoda  nyitva maradna, átmennénk oda egy héten kétszer. Régen is átjártunk Inotára edzeni, mert Fehérváron nem volt talpalatnyi víz sem. Ha az ember meg akarja oldani a problémát – valamilyen szinten, szűkebb körnek biztosítva – lehet megoldást találni.

Sárdi Ákos, a Hullám ’91 Úszóegyesület vezetőedzője a COVID-járvány okozta korlátozásokhoz hasonlította az előttük álló helyzetet, hozzátéve, hogy maga a klub működésére lehet negatív hatással, ha a nem versenyszerű tanfolyamok, programok leállnak, vagy visszaszorulnak. Ez nagyjából 150-200 gyereket is érinthet. A Hullám ’91 összesen 300-350 gyerek sportolásáért felel havi szinten.

– Amennyiben teljes zárás lesz, akkor sok választásunk nem marad, száraz edzéseket tudunk majd csak tartani, de hasonló a forgatókönyv, ha csak részleges korlátozás lesz, akkor is száraz edzésekkel egészítjük ki a programot, hiszen a lehetőségeink beszűkülnek. A kollégákkal abban maradtunk, hogy azon csoportoknál, ahol egyébként alapból is létező kategória a szárazföldi program, náluk ezeket a foglalkozásokat míg nincsen korlátozás, addig mellőzzük. A versenysport tanfolyamok nélkül soha sem működött, utóbbi kategória részben, teljesen kieshet, vagy csak csökkentett üzemmódban oldhatjuk meg. A teljes kiesés elsősorban a tanmedencés csoportokat érintheti. Még a klasszikus sátras megoldásnál felmerült, hogy a strand közép méretű medencéjét, amely tanmedencéhez hasonló tulajdonságokkal bír, azt is befedjék. Ez akkor is szerencsés lett volna, ha mindkettő létesítmény működik, pláne most is jól jönne, de sajnos ez a lefedés nem történt meg. Nem kis gond ez, kicsit hasonló a helyzet, mint amikor COVID-járvány volt, de akkor a versenyzőknek is le kellett állniuk. Tragédia nem lesz, akkor sem lenne, ha teljes bezárás lenne, itt is három-négy hónapos leállásról lenne szó.

A 80 versenyzővel és 20 fős tanfolyamos fiatallal dolgozó szinkronúszók sincsenek könnyű helyzetben.
– Még semmi biztosat nem tudunk, ha marad a sátras medence, az kisebb gondot, tervezést igényel, mintha semmi nem lenne – fogalmazott az ORKA SE vezetőedzője, Molnár Andrea. – Izgalmas lesz a tél, mert a környező uszodákba sem tudunk elmenni. A sátorban nincs lehetőség a torna-edzésekre, kérdés, hol találunk olyan termet, ami alkalmas a szárazedzésekre. Felvetődik az öltöző, mellékhelyiségek használatának kérdése is. Remélem, hogy október közepére már tisztán látunk. 
 

Megkérdeztük Gyöngyösi Jánost, a Fehérvári Vízilabda Sport Kft. elnökét is a jelenlegi helyzet kapcsán. A klub első embere, aki egyben a felnőtt csapat vezetőedzője is, nem túl derűlátó a szituáció kapcsán. A sátras medence további működése szükséges ahhoz, hogy a vizes sportágak életben maradjanak.

– Ugyan nem lesz olyan komfortos a helyzet, mint alapvetően lenne, de a sportágak túlélése szempontjából elengedhetetlenen a sátor üzemelése. Pár hónapos leállás tönkre tenné az előző évek munkájának nagy részét az összes vízi sport szakosztálynál. Így is nagy nehézségek jelenhetnek meg az utánpótlás szempontjából, hiszen a sátorban tanmedence nincsen. Ezen felül a vízilabda szempontjából akkreditáltatni kell majd a lenti medencét, hiszen a bajnokikat eddig a nagy uszodában szoktuk játszani, de nem gondolom, hogy ebből probléma lesz, hiszen számos uszoda vagy medence zár majd be az országban. Több kérdést is meg kell oldani ezzel kapcsolatban, hiszen például eredményjelző nincs lent.
November végéig egyelőre a mérkőzéseket még a nagy uszodában játssza az egyesület, így a vasárnap 17.30-kor kezdődő Kecskemét elleni OB I/B-s találkozót is még a jól megszokott környezetben vívják a csapatok. Hogy mi lesz decembertől, az egyelőre kérdéses. Minden egyesületnek racionalizálnia kell a programjait, nálunk kis túlzással nagyjából 200 gyerek érintett. Az biztos, hogy sokkal nagyobb összefogásra lesz szükség, mint eddig bármikor, mert különben nem fog működni. A város vezetőivel is beszéltünk erről, az ő részükről is megvan az igény a sátor üzemeltetésére, hogy az egyesületek túl tudjanak élni. Ez a helyzet nem fog megoldódni egyik napról a másikra, a következő telet is érintheti a dolog, úgyhogy tényleg soha nem látott összefogásra lesz szükség a sport világában.

Az önkormányzat tervei szerint a Köfém-csarnok és az Alba Regia Sportközpont is bezárásra kerülne. Ez azonban a város kézilabda- és kosárlabdasportját nagymértékben sújtaná.

– Várhatóan 223 millió forint többletköltséggel kell számolnunk az energiadrágulás miatt az október 1. és április 30. közötti időszakban, a három létesítményre (Köfém csarnok, Alba Regia csarnok, Széna téri csarnok – a szerk.) számolva – adott tájékoztatást Balássi Imre, az Arconic-Alba Fehérvár kosárlabdacsapatát működtető Alba Regia SC, valamint az Alba Fehérvár KC női kézilabda együttesét versenyeztető Köfém SC elnöke. – Egyfajta racionalizálással, a belső hőmérséklet visszavételével 20-30 százalékot tudunk spórolni, de a többlet akkor is nagyon sok marad. Nagy kérdés az is, hogy a szakszövetségek milyen döntéseket hoznak, a bajnoki rendszereken belül történik-e változtatás? Egyelőre sem a kézilabda, sem a kosárlabda nem tér el az eredeti versenyprogramtól. Gondolkodunk azon, hogy miként tudnak mégis tovább működni a létesítmények, mert ha sportlétesítményt zárunk be, az nagyon komoly problémákkal jár. Az edzések elmaradása már a társasági adó-kedvezmény felhasználását illetően is nehéz helyzetbe sodorja az egyesületeket, a vállalt szerződési kötelezettségeket sem tudja teljesíteni. Ezáltal  edzők, szakemberek bér nélkül maradását, megélhetését érintheti egy esetleges csarnokbezárás. Semmilyen körülmények között nem szeretném a csarnokokat bezárni. Olyan intézkedéseket hoznék, amivel olyan szintre lehet hozni a költségeket, ami vállalható a klub és az önkormányzat részéről. Ilyen lehet a hőfokcsökkentés, illetve amikor a csarnok nem üzemel, csökkentett működési rend lép életbe.

    
Ha minden teljesen leáll, a két klub léte forogna veszélyben – mondja az elnök.
– Utánpótláscsapatokat kellene kitenni a csarnokokból, illetve a mérkőzésrendezésnek is vannak feltételei. Tornateremben nem lehet rendezni ezeket, az idegenbeli szereplés költségei pedig megközelítenék azt az összeget, amit itt a fűtésre fizetnénk ki. Mindemellett szponzori szerződéseket rúgnánk fel, nem tudnánk kiszolgálni a bérleteseinket, s a Szerencsejáték Zrt-nél is vannak kötelezettségeink. A 25-30 százalékos költségcsökkentésnél mi többet szeretnénk spórolni. Olyan szintet szeretnénk elérni és olyan kompromisszumot kötni a várossal, amelyben ezek a sportágak működhetnek, felnőtt és utánpótlásszinten az edzéseket meg lehet tartani és ki is lehet fizetni a számlákat. A leállás mindenhol óriási veszteség anyagilag és sportszakmai szempontból is.