Vízválasztó előtt áll az olimpiai bronzérmes

Nyolc hónappal ezelőtt, 2022. május 23-án adott életet kisfiának Tarné Kovács Sarolta, a Volán-Fehérvár öttusázója. Saci élete kissé átalakult, Vincent számára mindennél fontosabb, de nem adta fel sportolói pályáját, már több hónapja dolgozik a visszatérésén. 

- Már lassan futhatok utána, egy ideje felállt és a bútorok mentén közlekedik, szépen oldalazik is - mesélt nevetve Vincent fejlődéséről a 31 esztendős Kovács Sarolta. - Foglalkoztat a kisfiam, de kezdek már visszarázódni a sportos formába is. A futást korábban elkezdtem, és most már a vívásba is belecsaptam. A baba hathónapos korát megvártam az edzésekkel, de már előtte is mozogtam, a babakocsiban fekvő Vincenttel együtt futottunk és nagyokat sétáltunk, s elindultak lefelé a kilók is. Most már majdnem minden délután kint vagyok a Volán-telepen. Jó újra a többiekkel lenni. Van olyan edzés, amikor Vincent is velem van, sőt, már a tatai edzőtáborba is ellátogatott. Nagyon barátságos baba, jól szocializálódik, mikor edzem, akkor mindig valaki más vigyáz rá. Édesapám, a húgom is sokat vannak vele, besegít a család és az apukája is tud vele foglalkozni. Nagyon mosolygós gyerek, a szája is jár, nem is tudom kire ütött... - nevetett a tényleg mindig mosolygós Saci. - Az elején nagyon fura volt belegondolni, hogy anyuka vagyok, de nagyon élvezem. Sokszor csodálom, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy ilyen gyönyörű kisfiunk van. Biztosan érkezik majd a tesó is, még nem tudjuk mikor, de szeretnénk még egy kisbabát.

A 2016-ban egyéniben világbajnoki címet szerzett, 2021-ben olimpiai bronzérmet nyert Kovács Sarolta előtt még bizonytalan a jövő. Edzésbe állt, de mint mondja, a tavasz vízválasztó lesz számára. Az biztos, a hagyományos fedettpályás budapesti szezonnyitón még nem indul.
- Majd meglátjuk, hogy miként tudok visszaállni, mit tudok ebből kihozni. Hiányoztak már az edzések, és a pörgés. De még kérdéses, hogy a szervezetem hogyan bírja a visszatérést. Sok problémám volt korábban a lábammal, többször műtöttek, mindig fájdalmaim voltak, még nem tudjuk, miként reagál a testem. Nézegettük már, hogy milyen kisebb versenyek szerepelnek a programban, amin el lehetne indulni. 2023 a felhozó évem lesz. Apró lépésekkel haladok előre. A család és Vini a legfontosabb most, s ha bírom az edzéseket és a versenyzést, természetesen jó lenne ott lenni 2024-ben a párizsi olimpián. Amit szerettem volna, már elértem, de nagyon hiányzik az öttusa, a mozgás, utazni is szeretnék. A távolban lebeg előttem Párizs, de most a rövidtávú célokat kell teljesíteni.

Az úszással sosem volt problémája, a vívás rutinja a kezében van, a fizikumot kell visszaszereznie Kovács Saroltának. Ha a futással és az úszással visszanyeri erejét, úgy érzi, a többi számmal nem lesz gond. Főként a lövészettel, amit a terhesség ideje alatt is gyakorolt, sőt, oktatott. Belekóstolt az edzők feladataiba is a Volánnál.

- A gyereknevelés, a sport és az edzősködés nagyon sok együtt. A terhesség alatt is kijártam a Volán-telepre, a lőtéren segédkeztem. Elkezdtem edzősködni. Mindig is úgy gondoltam, hogy versenyzői pályám után edző szeretnék lenni, és persze nem szakadnék el a katonaság kötelékéből sem - mondta a Magyar Honvédség őrmestere. - Fura, hogy már a sportolói karrierem utáni időszakról kell gondolkodni, de muszáj, hiszen az biztos, hogy 2024-ig sportolnék csak. Az új számmal tarkított öttusában én már nem veszek részt.