A fehérváriakkal vívná a finálét az Alba kosarasainak korábbi trénere

A fehérvári kék-fehérek, pillekönnyen kerültek az elődöntőbe, a Sopron kisöprésével, mindhárom meccsen jobbak voltak az amúgy jól küzdő nyugatiaknál. Azonban a Zalakerámia ZTE hatalmasat küzdött a Debrecen együttesével, a mindent eldöntő, hétközi összecsapáson a nyugati határszéli csapat hiába vezetett 17 ponttal, 55-38-ra, a végén nagyon kellett izgulniuk. Ugyanis egypontos hazai előnynél, öt másodperccel a záró dudaszó előtt a keletiek hozták a labdát és dobhattak, azonban a kulcsfigura, általában magabiztos – azonban ezen a mérkőzésen a ritmust sehogy sem találó - Mócsán Bálint rossz döntést hozott, kiszorított helyzetből elengedett labdája a gyűrűről lepattant. A ZTE 75-74-re nyert, ezzel várhatja a szombaton kezdődő elődöntőt, az utóbbi fél évtized hazai egyeduralkodójával, a Falcóval találkoznak, idegenben kezdenek. Az Arconic-Alba Fehérvár, Matthias Zollner korábbi együttese pedig a Szolnok ellen kezdi meg szereplését a negyeddöntőben, hazai pályán.

Zollner 2021 novemberében vette át a fehérváriak irányítását a szlovén Dejan Mihevctől, tavaly februárig tevékenykedett a koronázóvárosban. Aztán egy évig nem dolgozott, január 29-én jelentette be a Zete, hogy a menesztett cseh tréner, Lubomir Ruzicka munkája véget ért, a német szakvezető váltja a kispadon. A döntés kimondottan jónak bizonyult, az új szakvezető rendet tett az öltözőben, elindultak felfelé, volt esélyük az alapszakasz harmadik helyének megszerzésére. Az már korábban kiderült – másfél hónappal az alapszakasz zárása előtt -, hogy a mezőnytől ellépő Falco és az Alba végez az első két helyen, tehát várhatja a legjobb pozícióból a rájátszást, azonban mögöttük nagy volt a tülekedés. A ZTE az utolsó derbin egy ponttal kikapott a szezon meglepetéscsapatának számító Budapesti Honvédtől, valamint hazai pályán nyert az Olaj is, így az alföldiek zártak a 3. pozícióban, a 4. helyre érkező zalaiak pedig a Debrecennel csatáztak a négy közé jutásért. A ZTE 3-2-es összesítéssel lépett tovább, parázs találkozón.

- Megérdemeltük a négy közé jutást, mind az öt mérkőzésen jó teljesítményt nyújtottunk, Debrecenben is volt esélyünk a sikerre, mindkét, idegenbeli összecsapáson. Az ötödik, mindent eldöntő találkozón fontos volt a drukkerek támogatása, nagyszerű atmoszférát teremtettek, nagyon remélem, még nagyon sok, hasonló meccset vívunk meg közösen, a végén mi örülhetünk. A hajdúságiak elleni utolsó derbin, 34 percig nagyon jó kosárlabdát játszottunk, a mi akaratunk érvényesült, közel húsz ponttal vezettünk, azonban utána mintha megijedtünk volna a lehetőségtől, rossz döntéseket hoztunk, túl sokat hibáztunk, ami korábban nem volt jellemző ránk. Közel engedtük magunkhoz az ellenfelet. De a lényeg, hogy a sorsdöntő meccset megnyertük. A végén mi voltunk higgadtabbak, lepattanókat szereztünk, a jó védekezés döntött a javunkra. A Debrecennek sok sikert kívánok az 5-8. helyért vívott párharcokhoz, mi pedig megyünk tovább.

Amikor a német szakvezetőt a fehérvári időszakról faggatom, közli, szép emlékeket őriz erről a másfél évről.

- Az első szezon végén bronzérmesek lettünk, kimondottan jó játékkal. Nehéz helyzetben vettem át a csapatot, aztán elindultunk felfelé, végül dobogós helyen zártunk. Tavaly februárban váltak el útjaink, visszatértem a családomhoz, München mellett élünk, vártam a megfelelő ajánlatra. Voltak lehetőségeim, de bármit nem fogadtam el, olyan csapathoz akartam aláírni, amelynek céljaival tökéletesen azonosulni tudok. Ilyen volt a ZTE, gyorsan megállapodtunk. Miután másfél évet Körmenden dolgoztam 2018 és 2022 között, majd Fehérváron, mondhatom, ismerem a magyar bajnokságot. Ez nyilván szerepet játszott, amikor az egerszegiek megkerestek. A Körmenddel ezüstérmesek lettünk, valamint egyértelműen éremesélyesnek számítottunk 2020 tavaszán is, azonban az alapszakaszt követően a rájátszás a pandémia miatt nem kezdődött el.

A tréner tartja a kapcsolatot a fehérváriakkal, korábbi segítőjével, Kertész Dániellel a Németországban töltött egy év alatt is gyakran, szinte heti rendszerességgel beszélt telefonon, most, hogy ismét Magyarországon tartózkodik, ezek a beszélgetések még gyakoribbá váltak. Egy hónappal ezelőtt, Zalában vívtak bajnokit, örömmel üdvözölték egymást a fehérváriakat Zollner távozása után vezetőedzőként irányító Elejandro Zubillagával is, akivel Zollner szintén másfél évet dolgozott a Gáz utcában.

- Az elnökkel, Balássi Imrével a világhálón kommunikálunk néha, vele is nagyszerű maradt a viszonyom. Egy hónapja hazai pályán fogadtuk a fehérváriakat, nagy meccsen nyertünk 89-83-ra. Az a meccs nekünk nagyon fontos volt, a vendégeknek már nem. A lefújás után az öltözőfolyosón futottam össze Balássival, pár percet beszéltünk, remek hangulatban. Főleg az enyém volt jobb, hiszen nyert a csapatom. Közöltem az Alba első emberével, a legjobban annak örülnék, ha a döntőben találkoznánk, talán mondanom sem kell, Alba-ZTE finálét szeretnék. Ez meg is valósulhat, azonban a mi párharcunk esélyese az utóbbi években rendre aranyérmes, nagyon erős játékosállománnyal rendelkező, az alapszakaszt most is magabiztosan megnyerő Szombathely. Persze, mindent megteszünk, képesnek tartom a csapatomat a meglepetésre, vívtunk már nagy meccseket, arattunk meglepő győzelmeket az idényben. A Fehérvárnak annyiban könnyebb a dolga, hogy otthon kezdi, valamint ha szükség lesz ötödik meccsre, otthon zárhatja a párharcot.

A tréner közölte, kiválóan érzi magát Zalában, már tárgyal a vezetőkkel a folytatásról.

- Természetesen most az elődöntőre koncentrálok. Jól érzem itt magam, örömmel tértem vissza Magyarországra. Amikor február elején megérkeztem, győzelmek következtek, ami megadta az alaphangot a nyugodt folytatáshoz. A fehérváriak elleni siker után meglátogatott a családom, a nejem és a két gyerekem, ami szintén fontos volt. Az eredmények is mutatják, jó döntést hoztam, amikor aláírtam a ZTE-hez. Fehérváron nem jártam az utóbbi egy évben, erről is beszéltem az elnökkel, ha úgy alakul, iszunk egy italt a belvárosban. Erre mostanában aligha kerül sor, mert heti három meccset vívunk a rájátszásban, ugyanazon meccsnapokon lépünk pályára. Remélem, rövidesen ismét találkozunk a fehérváriakkal, továbbá nem a bronzéremért vívott csaták során.