Magyar Örökség-díjat ünnepelhet egy fehérvári törekvés

Az Aranycsapat Alapítvány kezdeményezésére 2022 októberében nagyszerű emlékművet avattak fel Székesfehérváron, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Azonban Kű Lajos elnök, egykori olimpiai ezüstérmes labdarúgó fontosnak tartotta, hogy maga a tett, az 1952-es ötkarikás játékokon való megismételhetetlen magyar szereplés is méltó elismerést kapjon, és a Magyar Örökség-díj kitüntetettjei között szerepeljen.

Az eltelt hónapok során személyesen – fellépésével, szereplésével és állásfoglalásával – mások mellett támogatta az elképzelést Tolcsvay Béla Kossuth-díjas énekmondó, Döbrentei Kornél író, Bobory Zoltán költő és előadóművész, Csókay András világhírű idegsebész, Bodnár András olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok törvívó, Márfi Gyula nyugalmazott érsek, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, Nagy István vállalkozó, műgyűjtő, Eperjes Károly színművész, ifjabb Kocsis Sándor, az Aranycsapat legendás támadójának fia, Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó fia, Maracskó Tibor olimpiai ezüst- és bronzérmes, világbajnok öttusázó és Kásás Zoltán világ- és Európa-bajnok vízilabdázó.

Bár a FEOL már korábban megtudta a jó hírt, és arról azonnal be is számolt, a hivatalos értesítést Kű Lajos csak minap kapta kézhez. Abból kiderült, hogy a 109. Magyar Örökség-díj átadó ünnepségét június 22-én, szombaton 11 órakor Budapesten, a Ráday-ház dísztermében rendezik meg. Ezúttal tehát az 1952-es Helsinki olimpiai csapat kiemelkedő teljesítménye mellett az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatási tevékenysége, Juhász István példamutató közösségépítő munkássága, Józsa Judit munkássága, Koltai Lajos filmművészeti munkássága, Szabados György zeneművészete és a Szamosújvári Téka Alapítvány közösségépítő munkája lett a díjazott.

Az időben közelgő eseményen Helsinki érmeseiről a laudációt Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök mondja majd el. Nyilvánvalóan beszél arról, hogy azok a sportolók, akiknek aranyszínű betűkkel írt neve ott szerepel a székesfehérvári emlékművön, igazi hőstettet vittek végbe, világra szóló diadalt arattak. Magyarország nevében tizenhat olimpiai aranymedállal az Egyesült Államok és az először olimpián in­duló Szovjetunió mögött, sportnagyhatalmakat megelőzve harmadikként végeztek a nemzetek éremtáblázatán. Ráadásul a tizenhat aranyérem nem csupán tizenhat személyt, sportolót érintett, hiszen csak az Aranycsapatban húsz labdarúgó szerepelt és kapott aranyérmet, tehát sokkal több nagyszerű egyéni teljesítménynek lehetett tanúja a közvélemény és a történelem.

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határozták el, hogy együtt munkálkodva Magyar Örökség-díj néven létrehozzák a „Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát”.  A díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára. Állampolgári jogon mindenkinek módjában áll javaslatot tennie az általa érdemesnek tartott személyre, intézményre, teljesítményre. A bíráló bizottság kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a legjobbakat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét – tehát összesen évi huszonnyolc – díjazott kapja meg az elismerést. A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség-díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, amelyek ezáltal a Magyar Értéktár részévé váltak.

 Az adományozók célja, hogy különböző programok és események szervezésével a hungarikumokat és a Magyar Örökség-díj elismertjeit, az elért eredményeket a jövőben a lehető legtöbbekkel megismertessék, példát állítva a diákok, a fiatal generációk elé. Ez a törekvés pedig egybecseng a székesfehérvári Aranycsapat Alapítvány elképzeléseivel, hiszen ők a Helsinkiben történteket taníthatóvá tennék az iskolákban, valamint azt is szeretnék elérni, hogy legjobb sportolóinknak legalább egy része a fehérvári emlékmű mellett tegye le olimpiai esküjét, mielőtt a magyar hazát képviselve Párizsba utazna.