Nem mindenki örülhetett a végén

8. Sárosd 28 10 10 8 60-34 26
A 2020-2021-es idényben minden megyei címet bezsebeltek a sárosdi labdarúgók, ám azóta igazán nem találnak magukra. Nem történt ez másként ebben az idényben sem, dacára annak, hogy aránylag jól tudtak erősíteni a nyári átigazolási időszakban. Még azt sem lehet mondani, hogy rossz lett volna a mérlegük a pontvadászat első szakaszában, hiszen a hatodik helyen teleltek, és voltak kifejezetten jól sikerült meccseik is, ám tavasszal nyolc összecsapáson maradtak nyeretlenek, és csupán május elején tört meg a jég az Ikarus-Maroshegy idegenbeli legyőzése után. Ezt követően tizenkettőt lőttek a Bodajknak, simán nyertek a Csór Truck-Trailer ellen, más kérdés, hogy a szezonzáróra, Móron már kissé leeresztettek, és simán nyert 4-1-re vendéglátójuk. Az összképhez természetesen az is hozzátartozik, hogy pályájuk felújítása miatt az utolsó mérkőzést kivéve végig idegenben, Seregélyesen fogadták ellenfeleiket, és itt azért a pálya talajával akadtak gondjaik bőven – igaz vendégeiknek is. Eredményesség tekintetében Klémán Máté 20, Majláth Henrik pedig 12 találattal emelkedtek a csapatból.

9. Ikarus-Maroshegy 28 11 6 11 49-45 39
A fehérváriak mindössze egy helyet rontottak előző évi teljesítményükön, ám mentségükre szolgáljon nem volt könnyű helyzetben Szarka Martin vezetőedző, hiszen az egész idényben küzdöttek a sérülésekkel. Ami azonban igencsak megsüvegelendő, hogy számos fiatalnak adtak lehetőséget, többen debütáltak a vármegyei I. osztályban, és megismerhették a szurkolók, illetve a riválisok – a teljesség igénye nélkül – Kovács Levente, Szamarasz Periklész, Menyhárt Vendel, Drexler Lóránt, Mayer Martin, vagy éppen Csuti Márton nevét. Ősszel ugyan jobban, a hetedik pozícióban zártak, igaz tavasszal több előttük végző – Sárbogárd, Mór, Sárosd -  legyőzte őket, ám a záró játéknapon a hajrában nyerni tudtak a bajnokcsapat ellen. Amennyiben folytatják a fiatalok beépítését előbb-utóbb egész biztosan kamatozni fog.

10. Mány-Bicske II. 28 8 6 14 34-72 30
A tavalyi idényben a mányi csapat a 13. helyet szerezte meg, míg a Bicske II. együttese eggyel mögöttük zárt. A két szomszédvár gárdájának fuzionálása jó ötlet volt, és ezt bizonyítja az is, hogy egyáltalán nem játszottak alárendelt szerepet. Sőt, tavasszal javítani tudtak az őszi teljesítményükhöz képest, és két hellyel előre léptek a tabellán. Ennek egész egyszerű magyarázata van: kettővel többször örülhettek a meccsek lefújása után! Egyedül a bajnokaspiránsok ellen nem ment, de például Enyingről, Lajoskomáromból pontokkal, ponttal tértek haza, legyőzték otthon a KK Grain KFT.-Mezőfalvát, a Martonvásárt, és ikszeltek a Sárosddal. Minden kétséget kizáróan a brazil Junior Joaz „jó vételnek” bizonyult, és nemcsak azért, mert 14 találatot ért el, hanem játék inteligenciájával is kimagaslott társai közül. Csatlakozott hozzá a rutinos Peinlich Szilárd is, aki 10-szer volt eredményes.

11. Csór Truck-Trailer 28 7 5 16 41-63 26
Az előző évben újoncként vágtak neki a csóriak a bajnokságnak, és megállták a helyüket. Ugyanezt lehet elmondani az ez évi teljesítményükről is, dacára annak, hogy az első hét fordulóban még pontot sem tudtak szerezni. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy Pécsi László vezetőedző egy időre pihenőre vonult, és a Videoton legendája, Csongrádi Ferenc vette át a csapat irányítását. Elmondása szerint nem kevés időbe telt, amíg összeszokott új csapatával. Mindenesetre az Enying idegenbeli legyőzése törte meg a jeget, sőt ezután a 11. fordulóban Móron kétgólos hátrányból fordítottak, és nyertek. Tavasszal, a riválisokkal szemben rendre jól szerepeltek, sőt a záró fordulóban még az Ercsi Kinizsit is „elkapták”. Azt nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezeket az eredményeket a visszatérő Pécsi Lászlóval érték el!

12. KK Grain KFT.-Mezőfalva 28 6 7 15 41-65 25
A tavalyi idényben a II. osztályú bajnokság Déli csoportját óriási fölénnyel nyerte a mezőfalvai alakulat, tizenegy pontot vert rá az őket követő Nagykarácsonyra. A vezetőedző Villám Balázs közel ötven NB I-es mérkőzéssel a háta mögött játékos-edzőként került a csapathoz, és filozófiáját, rutinját át tudta plántálni csapatába. A Mezőfalva 2019 után tért vissza a vármegyei I. osztályba, sokan eleve kiesőként számoltak velük, ám ezekre a hangokra alaposan rácáfoltak. Sőt, ősszel egyedül Móron szaladtak bele nagyobb arányú vereségbe (2-6 - szerk.), de a több összecsapás jelentős hányadán szoros csatákat játszottak. Legyőzték a bajnokaspiráns Sárbogárdot is, talán egyedül a MÁV Előre FC Főnix és a Lajoskomárom ellen nem bizonyították tudásukat, így nem volt véletlen, hogy a 10. helyet szerezték meg. Tavasszal viszont zsinórban kilenc fordulóban nem győztek, és végül Bodajkon szakadt meg a negatív sorozatuk.

13. Enying 28 5 5 18 37-95 20
A hetedik idényét töltötte zsinórban az I. osztályban az enyingi gárda, de túlságosan sokak nem léptek előre. A tavalyi 10. helyhez viszonyítva visszaestek, és nemcsak pozícióban, hanem ugyanannyi mérkőzésen tízzel kevesebb pontot gyűjtöttek. Rendkívül bizonytalan volt a hátsó alakzatuk, a kieső Bodajk után a legtöbb gólt ők kapták, de elől sem tűntek igazán acélosnak, bár több csapat is rúgott náluk kevesebb gólt. Féltávnál eggyel lejjebb foglaltak helyet, ősszel mindössze kétszer győztek (Bodajk, KK Grain KFT.-Mezőfalva), és több mérkőzésük is nagy különbségű vereséggel zárult. Ezek közül fájó lehetett a Csór Truck-Trailer elleni 1-4, valamint a MÁV Előre FC Főnix-el játszott 2-10. Tavasszal kicsit feljavultak, magabiztosan legyőzték az Ikarus-Maroshegyet, majd ismét a Mezőfalvát, de közben a közvetlen riválisokkal, a Bodajk, és a Martonvásár együtteseivel remiztek. Amennyiben nem történik náluk érdemleges változás akkor borítékolható, hogy a még erősebb mezőnyben ősztől talán még az ideinél is nehezebb dolguk lesz.

14. Martonvásár 28 3 8 17 17-59 17
Az előző évben kiesett volna a patinás, közel húsz évvel ezelőtt az NB III-at megjárt gárda. Évek óta tart a csapat mélyrepülése és ez a tendencia idén sem változott. Az előző szakvezetőt, Kriston Attilát egy újabb jól ismert, válogatott labdarúgó, a játékosként a Vác csapatával 1994-ben bajnoki címet szerző Nagy Tibor váltotta a kispadon, de akármennyire próbálta szellemiségét átadni játékosainak falakba ütközött. Hat forduló eltelte után nyertek először, de a rossz rajt ellenére a 11. helyen végeztek november végén. A tavaszi idényük azonban enyhén szólva is pocsék lett, egyszer sem örülhettek győzelemnek a meccsek lefújása után, csak öt pontot gyűjtöttek, nem volt igazi átütőerő a játékukban, és csupán annak köszönhették, hogy megőrizték első osztályú tagságukat, hogy a bajnok MÁV Előre FC Főnix feljebb lépett az NB III-ba. Nagy kérdés, hogy az utóbbi évek negatív spiráljából ki tudnak-e kecmeregni, vagy továbbra is a futottak még együttesek sorát erősítik?

15. Bodajk 28 1 4 23 17-101 7
Az előző szezonban úgy tűnt kezd valami alakulni Bodajkon, Kocsis Jenő dirigálása mellett szép lassan fejlődött a csapat, és a biztosan bennmaradó 12. helyen zárt. Majd a nyáron megköszönték Kocsis munkáját, és a gárda korábbi játékosa, a 30 esztendős Bregócs Gergő kezébe adták a kormányrudat. Az őszi idény végén sereghajtóként fejezték be, mindössze egy győzelmet és két döntetlent értek el, a többi tizenhárom találkozón kikaptak. A tavaszi első játéknapon Mányon kilencgólos meccset játszottak (4-5), és ez a négy lőtt gól lett részükről a szezoncsúcs, mert utána összesen háromszor találtak be a hátralevő összecsapásokon. A Martonvásár és az Enying ellen ikszeltek ugyan, ám ez rettentően kevésnek bizonyult az üdvösséghez, és ötesztendős szereplés után búcsúzni kényszerültek a vármegyei I. osztálytól. A 101 kapott gól is önmagáért beszél, és talán az is érthető, hogy elment az év végére a játékosok kedve mindentől, hiszen a Sárosdtól tizenkettőt, a Tordastól hetet, az Ercsitől hatot, és a Lajoskomáromtól nyolcat kaptak.