Bolla Bendegúz: Szeretném kihozni magamból a maximumot

Mozgalmas nyáron van túl. Hogy van, mennyire sikerült kipihenni az elmúlt időszakot?

– Jól vagyok köszönöm szépen. Volt két és fél hetem az Európa-bajnokság után, hogy kipihenjem magam, ez többnyire sikerült is. Örülök, hogy most már itt vagyok az új klubomnál, szombaton pedig már be is mutatkoztam a Rapidban, ami a csapat utolsó felkészülési meccse volt, ráadásul hazai közönség előtt. Szép lassan egyre több munkát végzek én is az edzéseken, szóval kezdem visszanyerni a formám.

Mondhatjuk, hogy kulcsszereplő volt az Európa-bajnokságon a válogatottban. Hogy értékelné saját teljesítményét? Milyen érzései vannak a torna után?

– Sok interjúban elmondtam még az Eb előtt, hogy az egyik nagy célom az, hogy ott legyek a keretben. Ez sikerült is, a felkészülési meccsen nyújtott teljesítményemnek köszönhetően pedig lehetőséget is kaptam a tornán. Svájc ellen a szünetben álltam be, majd utána a németek és a skótok ellen is kezdőként kaptam szerepet. Jólesett, hogy Marco Rossi bízott bennem, és fontos szerepet szánt nekem. A csapat részéről pedig vegyes érzelmek voltak és vannak is bennem, hiszen az volt a célunk, hogy továbbjussunk a csoportból. Ez sajnos nem sikerült, de úgy érzem, az első meccs első félidejét kivéve nem vallottunk szégyent, és az utolsó pillanatig reménykedhettünk a továbbjutásban. A sors ezt sajnos most nem adta meg, sajnálom, hogy az utolsó pillanatokban másokra kellett várni és nem tudtuk hamarabb eldönteni a továbbjutást. Valamilyen szinten még bántanak a történtek, de tanulni kell a meccsekből, a hibákból, és előre kell néznünk, hiszen jönnek a Nemzetek Ligája összecsapások, aztán márciustól a vb-selejtezők, ezekre kell fókuszálnunk.

Három évvel ezelőtt távozott Székesfehérvárról, előbb a Grasshoppersnél, majd a Servette FC-nél lett kulcsjátékos. Hogy tekint vissza a svájci élvonalban eltöltött időszakra?

– Mindkét klubnál remekül éreztem magam, szinte folyamatosan játéklehetőséget kaptam, persze ezért meg is harcoltam. Nagyon sok tapasztalatot szereztem, Európa-liga és Konferencia-liga meccseken is tudtam játszani. Nagyszerű élményekkel gazdagodtam, jó szívvel tekintek vissza erre az időszakra és örülök, hogy ezeket a lépcsőfokokat is sikerrel vettem. Most viszont teljes mértékben a Rapidra koncentrálok, szeretném kihozni magamból a maximumot a következő években.

Hogy került szóba a bécsi együttes?

– Már korábban is volt megkeresésünk a Rapidtól, majd most, miután a Servette-nél lejárt a szerződésem, ismét képbe került a bécsi csapat. Szimpatikus volt, amit felvázoltak a következő évekre, elmondták, hogy velem terveznek, valamint a célok is tetszenek. Három év svájci bajnokság után ez egy jó lépés lehet, új közegbe kerülök, és ha sikerül még jobban kiteljesednem, akkor idővel akár magasabb szintre is léphetek, ám egyelőre nem akarok ennyire szaladni. Most csak az a fontos, hogy minél jobb játékkal segítsem a Rapidot a céljaink elérésében.

Az AC Milan ellen pedig pályára is léphetett.

– Igen, aminek nagyon örülök. Egy hetet készültem a csapattal, ami négy edzést takar. A pihenés után értelemszerűen fizikailag még nem vagyok száz százalékos állapotban, így úgy gondolom ez az egy félidő elsőre összességében elég volt. A meccs remek volt mind nekem, mind a csapatnak. Sok helyzetet dolgoztunk ki az első félidőben, csak a gól hiányzott, amin a későbbiekben javítanunk kell. A közönség fantasztikus volt, közel teltház előtt játszhattuk le ezt az egyébként jubileumi összecsapást az AC Milan ellen. Most kaptunk egy kis pihenőt, aztán csütörtökön kezdődik az Európa-liga-selejtező számunkra, mostantól arra készülünk.

Jelenthet bármilyen pluszt az, hogy a Rapid Wien szurkolótábora igen fanatikus és rendre teltház előtt zajlanak a mérkőzések?

– Svájchoz képest ez jelentős változás, az biztos. Az átlagnézőszám, amennyire tudom, itt az egyik legmagasabb Ausztrián belül, 20 ezren szinte minden meccsen kint vannak. Ez mindenképp egy pluszt adhat a jövőre nézve.

Székesfehérváron nőtt fel, itt nevelkedett. Szokott még visszajárni szülővárosába? Mit köszönhet az itt eltöltött éveknek?

– Ha nem is mindent, de azt, hogy most itt tartok azt a Főnixnek köszönhetem, amiért nagyon hálás vagyok. Most is voltam otthon, a szünetem utolsó napjaiban. Ellátogattam a Főnixbe is a gyerekek edzőtáborába, ahol egy jó másfél órát beszélgettünk, kérdéseket tettek fel, és egy nagyon jó hangulatú társalgás kerekedett az egészből.
Ráadásul ezeknek a gyermekeknek lehet, hogy pont Bolla Bendegúz a példaképe.

– Ez egy nagyon nagy dolog, ezért csináljuk ezt az egészet. Nagyon megtisztelő, hogy vannak olyan gyerekek, akiknek én lehetek a példaképe. Tényleg ezért csináljuk, hogy jó példát mutassunk a mostani fiataloknak, és lássák, hogyha beleteszik a melót és vannak komoly céljaik, akkor bárhonnan el lehet jutni idáig.

Mit üzenne a fiataloknak?

– Amit mindig el szoktam mondani, és kiemelni, hogy a legfontosabb a befektetett munka. Nyilván vannak mélypontok minden játékos életében, azon túl kell lendülni, és a lehető legtöbb munkát beletenni, hogy el tudják érni a céljaikat. Ha megvannak a céljaik és tudják, hogy mit szeretnének elérni, akkor ahhoz tényleg mindent alá kell rendelniük, csak annak kell élniük. Csak akkor sikerülhet.