Győzött a nagyobb rutin és a tudás

A nap első meccsén 14 órától a válogatottunkat 5-2-re legyőző Kazahsztán a házigazda szlovákokkal szemben 2-1-es vereséget szenvedő Ausztriával találkozott. Nyugati szomszédunknak ezúttal sem volt szerencséje, és újabb 2-1-es vereséget szenvedett. Érdekes, de ezen a meccsen is a kazahok lőttek kevesebbet kapura, akárcsak ellenünk, és mégis nyertek, akárcsak ellenünk. 
Ezzel pedig az a helyzet állt elő, hogy ha Szlovákia legyőzi a mieinket, akkor vasárnap a kazahok ellen gyakorlatilag döntőt vívnak a milánói téli olimpiáért. Minden egyéb más eredmény esetén a matematika is komoly szerephez juthat.
Természetesen a magyar válogatott nem szándékozott feltett kézzel jégre lépni, de ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy északi szomszédunknál több mint ezer mérkőzésnyi NHL-tapasztalat szerepel a keretben, ebből önmagában Tomás Tatár rendelkezik 853 alapszakasz-találkozóval. Az Ausztria elleni meccsüket a találkozó közepe táján döntötték el, amikor nagyjából két és fél perc alatt előbb Martin Gernát, aztán Milos Kelemen volt eredményes. A kapuban Samuel Hlavaj is hozzátette a magáét és 30 lövésből 29-et hatástalanított. Szlovákia mind a négy emberelőnyét kihagyta, míg az egyetlen gólját kettős emberhátrányban kapta. 
A két válogatott legutóbb a 2016-os A csoportos világbajnokságon találkozott, akkor 4-1-re kikaptunk, de ennél sokkal emlékezetesebb  a 2009-es, csak az utolsó másodpercekben elbukott 4-3-as mérkőzés. 
Az első néhány percben csak nyomoztuk a korongot, a  szlovákok két perc után már kétszer is tesztelték Vay Ádámot, de következett egy magyar emberelőny, és vele az első gólunk. Galló Vilmos intézte a takarást, így Hlavaj csak az ösztöneire hagyatkozhatott, de az is kevés volt Nilsson jobb felső sarkos bombájának hárításához, 1-0. Keménységért se mentünk a szomszédbe, Sofron István ütközte le keményen Kristian Pospisilt, de teljesen szabályosan. Ugyanez nem volt elmondható Ambrus Gergő megmozdulásáról, létszámfölényben a szlovákok. Akiknek mindössze hat másodperc kellett az egyenlítéshez, Nemec lövése nem talált kaput, de a palánkról visszapattanót Hrivik már belőtte Vay kapujába, 1-1. Eztuán különösebb izgalmakat sokáig nem kellett átélni, de nyolc perccel a harmad vége előtt előbb Gallót, majd másodpercekkel később Ambrust is kiszórták, így nagyon kemény 1:52 várt ránk öt a háromban. De a szlovákok csak egy kapuvasig jutottak, sajnos a harmad végén előnyben mi még eddig sem, de húsz perc után 1-1, nincs mit magyarázkodni.
Bátran kezdtük a második játékrészt, egy emberhátrányt is kivédekeztünk, de érkezett egy hiba, a saját harmadunkban korongot vesztettünk, és ezt Sukel megbüntette, 1-2. Viszont a hazaiaknak ezután sem sikerült minket bedarálnia, bátran felvállaltuk az ütközéseket, Vay Ádám biztos pont volt a kapuban, így hiába volt jelentős lövőfölényben a szlovák gárda, sokáig nem változott az eredmény. Hiányérzetünk csupán amiatt lehetett, hogy támadásban nem sokat mutattunk, pedig a harmad utolsó negyedében újra próbálkozhattunk emberelőnyben is, de akkor sem sikerült munkára fognunk Hlavajt. Bezzeg a szlovákok végül teljes létszámnál is betaláltak, Regenda keresztpasszára érkezett tökéletesen a hosszún Grman, 1-3. A játékrész végén két kiállítást is kaptak a szlovákok, több mint egy percig kettős előnyben is támadhattunk, végre lőttünk is kapura, de nem kellő pontossággal. 
A záró húsz percre sérülés miatt Sofron és Nemec sem jött már ki. Regendának viszont kijött a lépés, egyedül megindult, csinált egy cselt befelé és a jobb felsőbe postázta a korongot, 1-4. De nem törtünk össze, másodpercekkel később Germat csúszott el a védekező harmadban, Bartalis lecsapott a korongra, és fonákkal a rövid felsőbe lőtt, 2-4. A hazaiak se vártak sokat a következőre, mindössze 29 másodperccel  később Hudacek egyéni akciója után lőtte ki a bal felső sarkot, 2-5. Az őrület pedig folytatódott, de szerencsére mi találtunk be, Horváth Bence vitte be a korongot a támadó harmadba, a középre lőtt passzt Bartalis lőtte Hlavaj mellett a hálóba, 3-5. Öt és fél perc volt hátra, mikor a legnagyobb sztár, Tatar megindult, bevette a játékba Hriviket, és a visszakapott korongot Vay mögé juttatta, 3-6. Csak 17 másodperc kellett a következő szlovák gólhoz, Lantosi vitte egy az egyben a keménygumit, és ő is túljárt a magyar kapus eszén, 3-7. Ez lett a vége, a mieink a szombati szünnap után Ausztria ellen zárják a selejtezőtornát.

Magyarország – Szlovákia 3-7 (1-1, 0-2, 2-4)
Pozsony, Vezette: Holm (svéd), Schrader (német)
Magyarország: Vay (Bálizs) – Garát, Fejes, Erdély, Bartalis 2, Sofron – Szabó B., Nilsson 1, Varga B (1)., Sebők (1), Galló – Kiss R., Horváth A., Nemes, Papp K., Horváth B. (1) – Hadobás, Horváth M., Ambrus, Szongoth, Terbócs. Szövetségi kapitány: Majoross Gergely.
Szlovákia: Hlavaj (Skorvanek) – Gernat (1), Ceresnak, Tatar 1, Hrivik 1 (1), Lantosi 1 – Ivan, Nemec (1), Kelemen, Cingel (1), Hudacek 1 – Koch, Grman 1, Regenda 1 (1), Pospisil M. (1), Pospisil K. (1) – Knazko, Sykora (1), Sukel 1, Liska (1). Szövetségi kapitány: Craig Ramsey.
Kiállítások: 12, illetve 12 perc  Kapura lövések: 12-40