Győzelemmel és két bombagóllal mutatkozott be az élvonalban

Lányuk ezúttal mutatkozott be az élvonalban, komoly szerepet vállalt a remek szezonkezdésben, az esélyesebbnek vélt Vác magabiztos, 32-26 arányú legyőzésében. Két bombagólt lőtt, az elsőt felugrásból, a másodikat elhajlásból.

- Nagyon örülök, hogy sikerült magabiztos győzelmet aratnunk a Vác ellen, abszolút győzelemre készültünk, tudtuk, hogy nem lesz egyszerű dolgunk, de azzal a játékkal, amit mutattunk a második félidőben, a jó védekezéssel és gyors gólokkal sikerült egy nagyobb előnyre szert tennünk és ezt meg is tudtuk tartani a mérkőzés végéig. Természetesen a legfontosabb, hogy sikerült nyernünk, de ezek mellett külön öröm számomra, hogy nekem is jól ment a játék – mondja Balássi Lily.

Azt mondja, előzőleg nem meditált az élvonalbeli bemutatkozáson, bár természetesen várta az összecsapást.

- Őszintén szólva, nem volt nagyon elképzelésem az első NB I-es meccsemmel kapcsolatban. Ami biztos volt számomra kiskorom óta, hogy profi sportoló szeretnék lenni, eljutni a legmagasabb szintre. A nyáron tértem haza Franciaországból, nagyon jó emlékeim vannak Metzből, igaz volt egy komoly térdsérülésem közben, ami nagyban hátráltatott, ennek ellenére is rengeteg dolgot tanultam, sokat fejlődtem. Amit mindenképpen kiemelnék, az a fizikális felkészítés, amit ott végeztünk, továbbá nem csak támadásban, hanem - ami a francia kézilabda legfontosabb eleme – védekezésben is előreléptem. Sztárjátékosokkal készültem együtt, ami tizenéves hatalmas dolog volt, előzőleg csak tévéről, vagy a lelátóról láttam őket játszani. Aztán velük edzeni hihetetlen volt főleg az elején, amikor odakerültem. Nagyszerű játékos Orlane Kanor, Méline Nocandy és nem mellesleg az egyik legnagyobb élményeim a közös tréningek a holland beállós, Yvette Broch társaságában, akinek a játékát mindig nagyon szerettem.

A nyáron lejárt a szerződése Metzben, több ajánlata volt a galloknál, de a hazatérés mellett döntött.

- Mehettem volna több első osztályú klubhoz Franciaországban, azonban úgy gondolom, hogy a magyar bajnokság még mindig az egyik legerősebb Európában és hatalmas fejlődési lehetőséget láttam ebben. Azok a célok, amiket az Alba kitűzött erre a szezonra és az új edző

Suzana Lazovic elképzelései a közeljövő tekintetében tökéletesen passzoltak az én elképzeléseimmel, ezért döntöttem a Fehérvár mellett. Itt kezdtem el kézilabdázni kisgyerekként, így kimondottan kötődőm az egyesülethez, szívesen tértem vissza. Amit sajnálok, aput és anyut nem láttam meccseken, de videókon visszanéztem, milyen nagyszerű játékosok voltak. A Vác elleni derbin természetesen ott voltam a szüleim és a húgom, Szofi mellett a nagyszüleim is, mindenki nagyon örült a csapat sikerének, büszkék voltak és engem is jó érzéssel töltött el, hogy olyan családtagok vagy akár barátok is jelen voltak, akik hosszú évek óta nem voltak a meccseimen, mivel külföldön légióskodtam. Ez ilyenkor mindig egy plusz motivációt tud adni a mérkőzésen.

A két évtizeddel ezelőtt, szintén balátlövőként szereplő édesanyjával természetesen gyakran beszélnek a kézilabdáról.

- Természetesen értékelünk dolgokat, szeretem kikérni a szüleim véleményét, főleg anyukámmal elemzünk dolgokat, ami nagy segítség számomra, mindig kiváló tanácsokkal lát el. Amúgy a sportágválasztásom kapcsán nem erőltettek semmit, de egész pici korom óta nyilvánvaló volt, hogy sportolni fogok és valószínűnek tűnt, hogy mi mellett fogok dönteni. A kézilabdapályán nőttem fel, anyukámmal mindig jártam edzésekre, ha csak félpályán dolgoztak, én a másik oldalon dobáltam kapura, játszottam a labdával. Persze kipróbáltam más sportokat, balettoztam, lovagoltam, táncoltam, de ezeket mind a kézilabda mellett. Úgy emlékszem, 5-6 éves lehettem, amikor elkezdetem edzésekre járni, ez volt a legfiatalabb korosztály, de erről sajnos már sok emlékem nincsen. Később szépen lépkedtem korosztályról korosztályra, majd külföldre kerültem, 15 évesen. Az akkori edzőm Madár Gabriella kulcsszerepet vállalt a Metzbe igazolásomat megelőző években, ő volt akkor az edzőm, neki sokat köszönhetek. Már a francia klub játékosaként, 2022 őszén hívott be Szilágyi Zoltán szakvezető a junior válogatottba, a címeres mezes fellépéseket később a sérülésem félbeszakította.

A nyáron egy esztendőre érvényes szerződést írt alá Fehérváron. A cél az előrelépés, az 5-6. hely megszerzése.

- Az a tervünk, hogy egy év múlva kilépjünk a nemzetközi porondra. Egyéni szinten pedig szeretném elérni a magam elé kitűzött céljaim, természetesen szeretnék minél többet játszani és hozzásegíteni a csapatot a lehető legtöbb győzelemhez. A későbbiekben természetesen szeretnék bemutatkozni a felnőtt válogatottban, valamint szóhoz jutni a Bajnokok Ligájában. Nem zárom ki, hogy valamikor újra külföldön szerepelek, szerettem a légiós életet, de jelenleg jól érzem magam itthon.

Amikor arról kérdezem, hogy mi a legnagyobb differencia a magyar és a francia bajnokság között, azt mondja, utóbbi sokkal fizikálisabb, az itthoni pedig taktikásabb. Hozzáteszi, mindkettő erős pontvadászat, Európa közvetlen elitjében.

- Kimondott példaképem nincsen, nagyon sok játékos van, akiknek tetszik a játéka női és férfi szinten, illetve személyes ismeretségünk nyomán felnézek rájuk. Természetesen anyukám, Deli Rita karrierje hatalmas inspiráció számomra.