Egykor rom - vár lehet belőle

A község önkormányzata által kiadott reprezentatív kötet - Béni Kornél, Fülöp Gyula, Erdős Ferenc és a már említett Hatházi Gábor írásai révén - az előidőktől kezdve napjainkig mutatja be Csókakő és a közvetlen környékének történetét, illetve természeti adottságait. A község szép fekvése vagy jó borai okán is megérdemli a figyelmet, ami azonban kiemeli a hasonló települések közül, az mégiscsak a vár. Már a 19. században is nyilvánvaló volt hazai régészetünk és történetírásunk nagyjainak, hogy Csókakő vára különleges régészeti, műemléki érték: Fejér megye lényegében egyetlen középkori eredetű, s a török hódoltság idején is használatban maradt vára - szögezi le Hatházi Gábor is, mindjárt írása elején. A lovagi hadviselés idején emelt sziklaerősség a végvári harcok korára veszített csak stratégiai jelentőségéből, s elhelyezkedése, az ágyúkkal szembeni védhetetlensége, korlátozott befogadóképessége a 16-17. század folyamán nem tette sem lehetővé, sem szükségessé az átfogó modernizálást, csak kisebb beavatkozások történtek. Csókakő így nem vált ugyan a török idők kulcserődítményévé, viszont mindez a régiségbúvárok számára azt jelenti, hogy a vár középkori részleteit viszonylag kevéssé tüntették el a későbbi építkezések. Számos híres-neves erősséggel szemben Csókakő megúszta: nem romboltatták le a Rákóczi-szabadságharcot követően a Habsburgok, csupán a kérlelhetetlenül múló idő vasfoga rágta. A vár egészen a 19. századik viszonylag épségben állt, ekkor kezdődött a lepusztulása - derül ki Hatházi Gábor írásából. A tudós régész, aki - mint soraiból kiderül - úgy ismeri ezt a sziklatetőn ülő sasfészket, mint a tenyerét, arra is rámutat, hogy Csókakő a 13-16. század folyamán a térség második legjelentősebb hatalmi-igazgatási központja volt, jelentős területű váruradalom székhelye. Ráadásul a róla szóló írott forrásemlékek jelentőségükben a vár építészeti-régészeti értékeivel vetekednek, a korszak minden sorsfordító eseményét, kortörténeti jellemzőjét valamilyen formában visszatükrözik. Engem büszkeség tölt el, amikor azt olvasom, hogy a 15. század középén, amikor a Rozgonyiak birtokolták a várat, egyenesen a fényes főúri rezidencia igényével épült tovább.

Habár a millenium idején a Csókakő iránti érdeklődés a reneszánszát élte, a felbuzdulást hosszú felejtés követte. A romvárat 1954-ben nyilvánították műemlékké, ám régészeti kutatásától, 1963-64 tájától a Gorsium és a fehérvári koronázó bazilika feltárása vonta el a figyelmet. A huszonnegyedik órában, 1995 elején jelent meg - éppen a Fejér Megyei Hírlap hasábjain - Fülöp Gyula cikke, mely tudósított a végveszélyről, s széles körű összefogást sürgetett. Nem sokkal a cikk megjelenése után - Sörédi Pál kezdeményezésére - megalakult a Csőkakői Várbarátok Társasága. A civil szervezet létrejötte - túlzás nélkül - történelmi jelentőségűnek mondható, hiszen ennek eredményeként tisztították meg a környéket, épült meg a felvezető út, és juttatták el a vizet és a villanyt a várba. Az ezt követően megindult, több forrásból finanszírozott - a várbarátok által szervezett társadalmi munkákkal támogatott - rekonstrukciós munkálatok azóta is zajlanak - tűnik ki Hatházi Gábor írásából. Az eredményről pedig a Csókakő a harmadik évezred küszöbén című kötetben közölt két légifelvétel tanúskodik ékesszólóan. Míg az 1996-os fotó azt az állapotot tükrözi, amikor az omladozó falak állandó életveszélyt jelentettek, az idén készült felvételen már jól kivehetően kirajzolódik a vár alaprajza.

A függelékben csaknem féltucat, Csókakőről szóló szépirodalmi alkotást tartalmazó kötetet komoly jegyzetaparátussal és német nyelvű rezümével is elláttak. Remek kötet, mégha Béni Kornél szabadkozik is, hogy könyvük halvány képe csak a valóságnak . Ami pedig a várat illeti: Fűrész György polgármester érdeklődésünkre tegnap elmondta: tekintettel a felújítási munkákra a vár saját felelősségre látogatható, amúgy egész éven át.

Habár a millenium idején a Csókakő iránti érdeklődés a reneszánszát élte, a felbuzdulást hosszú felejtés követte. A romvárat 1954-ben nyilvánították műemlékké, ám régészeti kutatásától, 1963-64 tájától a Gorsium és a fehérvári koronázó bazilika feltárása vonta el a figyelmet. A huszonnegyedik órában, 1995 elején jelent meg - éppen a Fejér Megyei Hírlap hasábjain - Fülöp Gyula cikke, mely tudósított a végveszélyről, s széles körű összefogást sürgetett. Nem sokkal a cikk megjelenése után - Sörédi Pál kezdeményezésére - megalakult a Csőkakői Várbarátok Társasága. A civil szervezet létrejötte - túlzás nélkül - történelmi jelentőségűnek mondható, hiszen ennek eredményeként tisztították meg a környéket, épült meg a felvezető út, és juttatták el a vizet és a villanyt a várba. Az ezt követően megindult, több forrásból finanszírozott - a várbarátok által szervezett társadalmi munkákkal támogatott - rekonstrukciós munkálatok azóta is zajlanak - tűnik ki Hatházi Gábor írásából. Az eredményről pedig a Csókakő a harmadik évezred küszöbén című kötetben közölt két légifelvétel tanúskodik ékesszólóan. Míg az 1996-os fotó azt az állapotot tükrözi, amikor az omladozó falak állandó életveszélyt jelentettek, az idén készült felvételen már jól kivehetően kirajzolódik a vár alaprajza.

A függelékben csaknem féltucat, Csókakőről szóló szépirodalmi alkotást tartalmazó kötetet komoly jegyzetaparátussal és német nyelvű rezümével is elláttak. Remek kötet, mégha Béni Kornél szabadkozik is, hogy könyvük halvány képe csak a valóságnak . Ami pedig a várat illeti: Fűrész György polgármester érdeklődésünkre tegnap elmondta: tekintettel a felújítási munkákra a vár saját felelősségre látogatható, amúgy egész éven át.

Habár a millenium idején a Csókakő iránti érdeklődés a reneszánszát élte, a felbuzdulást hosszú felejtés követte. A romvárat 1954-ben nyilvánították műemlékké, ám régészeti kutatásától, 1963-64 tájától a Gorsium és a fehérvári koronázó bazilika feltárása vonta el a figyelmet. A huszonnegyedik órában, 1995 elején jelent meg - éppen a Fejér Megyei Hírlap hasábjain - Fülöp Gyula cikke, mely tudósított a végveszélyről, s széles körű összefogást sürgetett. Nem sokkal a cikk megjelenése után - Sörédi Pál kezdeményezésére - megalakult a Csőkakői Várbarátok Társasága. A civil szervezet létrejötte - túlzás nélkül - történelmi jelentőségűnek mondható, hiszen ennek eredményeként tisztították meg a környéket, épült meg a felvezető út, és juttatták el a vizet és a villanyt a várba. Az ezt követően megindult, több forrásból finanszírozott - a várbarátok által szervezett társadalmi munkákkal támogatott - rekonstrukciós munkálatok azóta is zajlanak - tűnik ki Hatházi Gábor írásából. Az eredményről pedig a Csókakő a harmadik évezred küszöbén című kötetben közölt két légifelvétel tanúskodik ékesszólóan. Míg az 1996-os fotó azt az állapotot tükrözi, amikor az omladozó falak állandó életveszélyt jelentettek, az idén készült felvételen már jól kivehetően kirajzolódik a vár alaprajza.

A függelékben csaknem féltucat, Csókakőről szóló szépirodalmi alkotást tartalmazó kötetet komoly jegyzetaparátussal és német nyelvű rezümével is elláttak. Remek kötet, mégha Béni Kornél szabadkozik is, hogy könyvük halvány képe csak a valóságnak . Ami pedig a várat illeti: Fűrész György polgármester érdeklődésünkre tegnap elmondta: tekintettel a felújítási munkákra a vár saját felelősségre látogatható, amúgy egész éven át.

Habár a millenium idején a Csókakő iránti érdeklődés a reneszánszát élte, a felbuzdulást hosszú felejtés követte. A romvárat 1954-ben nyilvánították műemlékké, ám régészeti kutatásától, 1963-64 tájától a Gorsium és a fehérvári koronázó bazilika feltárása vonta el a figyelmet. A huszonnegyedik órában, 1995 elején jelent meg - éppen a Fejér Megyei Hírlap hasábjain - Fülöp Gyula cikke, mely tudósított a végveszélyről, s széles körű összefogást sürgetett. Nem sokkal a cikk megjelenése után - Sörédi Pál kezdeményezésére - megalakult a Csőkakői Várbarátok Társasága. A civil szervezet létrejötte - túlzás nélkül - történelmi jelentőségűnek mondható, hiszen ennek eredményeként tisztították meg a környéket, épült meg a felvezető út, és juttatták el a vizet és a villanyt a várba. Az ezt követően megindult, több forrásból finanszírozott - a várbarátok által szervezett társadalmi munkákkal támogatott - rekonstrukciós munkálatok azóta is zajlanak - tűnik ki Hatházi Gábor írásából. Az eredményről pedig a Csókakő a harmadik évezred küszöbén című kötetben közölt két légifelvétel tanúskodik ékesszólóan. Míg az 1996-os fotó azt az állapotot tükrözi, amikor az omladozó falak állandó életveszélyt jelentettek, az idén készült felvételen már jól kivehetően kirajzolódik a vár alaprajza.

A függelékben csaknem féltucat, Csókakőről szóló szépirodalmi alkotást tartalmazó kötetet komoly jegyzetaparátussal és német nyelvű rezümével is elláttak. Remek kötet, mégha Béni Kornél szabadkozik is, hogy könyvük halvány képe csak a valóságnak . Ami pedig a várat illeti: Fűrész György polgármester érdeklődésünkre tegnap elmondta: tekintettel a felújítási munkákra a vár saját felelősségre látogatható, amúgy egész éven át.

A függelékben csaknem féltucat, Csókakőről szóló szépirodalmi alkotást tartalmazó kötetet komoly jegyzetaparátussal és német nyelvű rezümével is elláttak. Remek kötet, mégha Béni Kornél szabadkozik is, hogy könyvük halvány képe csak a valóságnak . Ami pedig a várat illeti: Fűrész György polgármester érdeklődésünkre tegnap elmondta: tekintettel a felújítási munkákra a vár saját felelősségre látogatható, amúgy egész éven át.

A függelékben csaknem féltucat, Csókakőről szóló szépirodalmi alkotást tartalmazó kötetet komoly jegyzetaparátussal és német nyelvű rezümével is elláttak. Remek kötet, mégha Béni Kornél szabadkozik is, hogy könyvük halvány képe csak a valóságnak . Ami pedig a várat illeti: Fűrész György polgármester érdeklődésünkre tegnap elmondta: tekintettel a felújítási munkákra a vár saját felelősségre látogatható, amúgy egész éven át.