Beleszeretett az égbolt titkaiba

- Az Esthajnal csillag volt, vagyis a Vénusz, így is emlegetik évezredek óta - mosolyog szelíden akkori önmagán, míg mesél. A 19 esztendős, csöndes, frissen érettségizett távközlési informatikus sem nem tudóspalánta, sem nem megszállott, leendő foglalkozására sincs hatással csillagos szenvedélye. Egyszerűen örömet szerez neki, hogy egyre távolabbi galaxisokat szemlél egyre jobb minőségű távcsöveivel, s a maga - és mint kiderült, mások - örömére fényképezi őket, némi fotoshopos segédlettel.

Szűcs Mátyás hobbija a csillagászat Fotó: Bajmóczy György

- Kis kínai műanyag gyerektávcsövem volt otthon, azzal vizsgáltam azt a fénylő pontot 2012 tavaszán. Az Esthajnal az éjszaka közepén sose látszik, csak este és hajnalban, innen a neve - mosolyog a saját felfedezésén . A Puskás Tivadar Távközlési Technikumban végzett az idén, most szusszan egyet, később folytatja a tanulást. Mi fogta meg ebben a távoli világban?

- Különböző emberek közös érdeklődése a csillagászat, iskolai végzettség, világnézet, foglalkozás és életkor sem számít. Rácsodálkozunk az univerzumra, a hétköznapok szinte eltörpülnek ilyenkor. Ha feltekintünk az esti égboltra, a múltba nézünk vissza. A szabad szemmel látható, közeli, fénylő csillagok kétezer fényévnyire vannak tőlünk - kétezer év alatt tette meg idáig a fényük az utat. Tehát az akkori állapotukat látjuk most. A kétmillió fényévnyire található galaxisból érkező fények a kétmillió évvel ezelőtti állapotukat mutatja most - magyarázza. Az ember keletkezését úgy kétmillió évvel ezelőttre teszik, az idő végtelenségébe és viszonyaiba is beleborzongunk.

Szűcs Mátyás szép fotókat is készít az égboltról és a csillagokról

- Porszemek vagyunk - teszi hozzá a szintén nem újdonságot hordozó megállapítást. A Saturnus gyűrűjét tartja a legszebbnek, s csodálja a Mars kontinenseit, a Jupiter felhősávjait, a Hold krátereit. Éjszaka az emberi szem nem lát színeket, csak fényeket. Szabad szemmel lényegében az égbolton minden egyforma fénylő pötty. Általában az emberek a csillagokat találják érdekesnek, de a bolygók világa izgalmasabb, véli Mátyás.

- A mi Napunk átlagos csillag, viszont szabályos gömb - ilyen apró érdekességeket tud. Rengeteget olvasott Kulin Györgytől, akit Magyarországon az amatőr csillagászati mozgalom elindítójának tartanak. Bicskén tevékenykedett Nagy Károly csillagász, emlékét ápolják, sajnos, a csillagdája összeomlott, az előző évszázad nem becsülte fantasztikus tudósát. Szűcs Mátyás nem ezért fordult a csillagok felé, de büszke a dicső elődre.

A fotózás nagyjából a csillagokkal egy időben keltette fel érdeklődését, ez sem átlagosan. A MÜPA tízéves alapítására írt ki pályázatot Tíz címmel, műfaj-meghatározás nélkül. Mátyás barátja, a szintén bicskei ifjabb Bajmóczy György szolárgráfjával készített egy fotót a pályázatra, beküldte, s nyert. A szolárgráf filléres fotószerkezet: egy sörösdoboz, oldalán kilyukasztva, benne fotópapír. Az ezen a lyukon bemenő fény rajzolt fénycsíkot a papírra tíz nap alatt, s képződött negatív kép a háttérről is, amelyet beszkenneltek, s kijött a valódi kép. Elmagyarázni bonyolultabb, mint megcsinálni mind a szerkezetet, mind a képet - Mátyás első helyezést kapott, s elnyerte a közönségdíjat is.

Nincs megállás, mert a csillagos égboltról készített fotói is útnak indulnak. Legutoljára a rangos National Geographic folyóiratba válogatták be az Önök küldték rovatba Észak-Amerika köd című képét. Aki találkozni akar Mátyással, a Nagy Károly Városi Könyvtár távcsöves bemutatóin, vagy ifjúsági táborokban megteheti. Mert ugyan kevés a hivatásos csillagász a mi kis országunkban, lelkes érdeklődők mindig akadnak az őskori hajósok, vagy Kopernikusz idejének elmúltával is a planétán.