Volt-e királyi palota Fehérváron?

Az elmúlt közel négy évtizedben Siklósi Gyula régésznek volt lehetősége arra, hogy kutassa a fehérvári belváros házai alatti középkori rétegeket. Ennek a hatalmas munkának az eredményei több részletben megjelentek, a régész karácsonyra szeretne elkészülni azzal az összegző kiadvánnyal, amely a páratlan mennyiségű ismeretet rendszerezve járja körbe a kérdést. Siklósi Gyula nem kevesebbet állít, minthogy az elmúlt négy évtized ásatásai során megtalálta a királyi palota és a korai királyi vár falának darabjait, amelyekre aztán a későbbi, XIV-XV. századi házak épültek. (Lásd a mellékelt rajzot!) A régész falrészletekkel bőven alátámasztott elmélete az, hogy a négykaréjos templom - amelynek alaprajza ma is látható a bazilika előtti burkolatban - a királyi (fejedelmi) palotához kapcsolódó kápolna volt. Az erre utaló csatlakozó falmaradványok is előkerültek. A Kossuth utca órajátékos udvarában talált falszakaszok pedig a palotát körbevevő várnak a részei lehettek egykor.

Feld István tanszékvezető, Zsoldos Attila akadémikus, Fülöp Gyula régész, az est koordinátora, valamint Siklósi Gyula régész és Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója osztotta meg gondolatait. Ahhoz, hogy az egykor a város legmagasabb pontján állt épületekről még biztosabbat tudjunk, a következő régészgenerációnak kell további feltárásokat végeznie Fotó: A szervezők

- A korai királyi vár nem lehetett más, mint amit Feheruuaru, Weissenburg, Belgrad néven illetnek az oklevelekben. Mindhárom várat jelent, szó sincs városfalról! Ez azért is igaz, mert a fehérvári városfalak nagy része a tatárjárás után épült. Tud valaki mondani olyan koronázó várost, ahol nem volt királyi palota? Ilyen nincs, ezek szerint Fehérvár lenne az egyetlen kivétel? - tette fel a kérdést Székesfehérvár alapos ismerője. A középkorban az volt a szokás, hogy a legfontosabb egyházi épületet a város legmagasabb pontján emelték. Miért nem ide épült akkor a királyi koronázó bazilika? Talán csak nem azért, mert itt már állt egy olyan fontosságú és jelentőségű épület, mint a királyi palota és a Géza fejedelem hamvait őrző négykaréjos templom? - kérdez tovább a professzor, aki az ásatásai során az Országzászló tér és az egykori Budai kapu között megtalálta a tatárjárást követően épített újabb királyi vár maradványait is. Erről a várról a különböző forrásokban mintegy húsz helyen is talált utalást. Például La Vergen kapitány 1689-es város alaprajzán Ancienne Maison Royalle, régi királyi ház néven látható az objektum, amelyet egy 1738-as német alaprajzon is megjelölnek (das geweste Schlos, egykori palota).

- A nem közzétett feltárásokat nehéz kritizálni - reagált az elhangzottakra Feld István régészeti tanszékvezető. Véleménye szerint a vita arról szól, mit tekintünk királyi palotának és mit lakóépületnek. Mint fogalmazott, senki nem állítja, hogy ne lett volna Fehérváron olyan vár és olyan épület, amiben a király, ha muszáj volt , megszállt. A sok kisebb falmaradványt, amit Siklósi Gyula feltárt, hipotézisként lehet várnak, palotának értelmezni, de ez inkább a következő régész generáció kutatási irányait határozza majd meg. Feld István úgy véli, még kevésbé bizonyított, hogy az Országzászló téri építmény, ami szépen kirajzolódik a 17. századi felmérésekből, azonosítható-e a késői királyi várral.

Siklósi Gyula több évtizedes ásatásai alapján állt össze ez a feltételezett alaprajz: a zölddel jelölt rész Géza fejedelem háza vagy palotája lehetett, amihez csatlakozott a négykaréjos templom, a sárgával jelölt várfal I. Istvánhoz köthető, a rózsaszínű pedig III. Bélához. Ezekre épültek a 14-15. századi házak

Visszatérve a belváros legmagasabb pontján egykor állt négykaréjos templomra: Kulcsár Mihály, a múzeum igazgatója a legutóbbi, 2014-es feltárás alapján kijelentette, igazolni lehetett, hogy Fehérvár Szent István koránál korábbi város, a X. század végén itt már jelentős település létezhetett. A szakma egy része vitatta, hogy a 15x15 méteres épület valóban négykaréjos lett volna, mert Kralovánszky Alán 1971-ben nem találta meg a negyedik karéjt. Most viszont sikerült feltárni a negyedik karéj indítását. Ehhez a templomhoz köthető egyébként Jan Dlugosz lengyel történetíró azon kijelentése 1440-ből, miszerint a Szent Péter és Pál templomban található Géza fejedelem és felesége, Adelheid sírja.

Zsoldos Attila akadémikus, az MTA Történelemtudományi Intézetének történésze a tagadás szellemeként próbálta cáfolni az elhangzottakat. Szerinte biztos, hogy nem a négykaréjos templomban volt Géza fejedelem sírja. Ennek ugyanis nem Szent Péter és Pál templom volt a neve (amiként Jan Dlugosz említi), hanem csak Szent Péter templom, másrészt Szent István anyját Saroltnak hívták, Adelheid nevű lengyel hercegnő pedig egyáltalán nem létezett. Amikor pedig arról írnak a krónikák, hogy 997 körül Géza hol tartózkodik, illetve, hogy István honnan indul Koppányt leverni, ez bizony mind Esztergomhoz köthető.

Zsoldos Attila úgy véli, a Fehérvárnak nevezett objektum valójában az ispáni vár volt. Erősen kétli, hogy állt volna itt önálló királyi palota. A középkorban ugyanis, ha egy ingatlan pontos fekvését próbálták megadni, akkor leírták, hogy mondjuk arról a házról van szó, ami a Péter pék háza mellett van, és ahonnan látszik a Szent Imre templom . Ezekből össze lehet rakosgatni a város háztérképét. A legfurcsább az, hogy egyetlen ilyen alkalommal sem említik a királyi palotát, mint tájékozódási pontot. Amikor pedig királyi koronázásról vagy temetésről van leírás, a résztvevők menete általában a prépost palotájából indul, soha nem a királyi palotából! Egy 1273-as oklevél szerint, amikor IV. László koronázását készíti elő Erzsébet királyné, akkor bizonyos magyar előkelők fegyveresen rátámadnak a királyné Fehérvár mellett álló házára . Ha lett volna királyi palota, miért nem ott lakott a királyné? - kérdezi Zsoldos.

A történész szerint, ha volt is újabb királyi vár, azt nem IV. Béla, hanem Zsigmond alapíthatta, egy írásos forrás szerint ugyanis egy előkelő azért kér kárpótlást Zsigmondtól 1421 táján, mert a királyi vár építése miatt le kellett bontatni az ő fehérvári házait. De hogy a vár fel-
épült-e, volt-e lovagterme, arról bizonyosat nem tudunk.