Budapest100 - Ezt meglőtte, aztán alkalmazta

Az épületet a Csákváron megtelepedett 19. századi, pozsonyi gyökerű nemes, országgyűlési képviselő Kégl György (1822-1908) építtette, eléggé kalandos körülmények között. A földbirtokos gazdálkodó nevét nem hiába őrzi utca ma a megyeszékhelyen, sokféle jó célt támogatott élete során, ezek legfontosabbika talán a megyei közkórház, amelynek alapítására nem kevesebb, mint százezer forintot ajánlott fel. (Ezért is hívják ma az 1900-ra felépült gyógyító intézményt Szent György Kórháznak.) I. Ferenc József osztrák császár és magyar király - érdemei elismeréséül - adományozta Kéglnek a csalai előnevet. A korabeli fehérvári sajtó sokszor cikkezett a képviselő-birtokosról, mint olyan nemesemberről, aki bármilyen nemes cél mellé képes volt odaállni a nevével, és a bugyellárisával is.

A neoreneszánsz csalai kastély - ezt még pár évvel korábban építette Kégl felkérésére Hauszmann

Kégl 1893-ban a saját fővárosi háza mellé a két lányának, Gabriellának és Paulának építtette a bevezetőben említett impozáns magánpalotát, miután egy vadászbalesetben kilőtte a neves építész, Hauszmann Alajos egyik metszőfogát. A szerencsétlen eset után lelkiismereti okokból gálánsan a sérült építészt kérte fel, tervezze meg a neoreneszánsz stílusú új lakot. Volt már korábbi együttműködésük, s éppen Fejér megyében: a Fehérvár melletti, csalapusztai Kégl-kastélyt is Hauszmann tervezte 1876-ban. Mint ahogyan azt a korabeli sajtó is közli: „A bennlakó család szükségleteihez mérten terveztetett, s minden luxus mellőzésével bírja mindazon helyiségeket, a melyek egy vendégszerető jómódú magyar úri család háztartásához és társadalmi életéhez szükségesek.”.

A csalai kiskastély a megye egyik legérdekesebb történetét mondhatja a magáénak, bár jelenlegi sorsa inkább szomorú. A csalai birtokot Kégl György Nádasy Júlia grófnőtől vásárolta meg 1873-ban, 390 ezer forintért. A parkban létrehoztak egy halastavat, és épült kápolna is, az épület előtti szökőkút medencéjének maradványai pedig még ma is láthatóak. A park nagy része azonban mára elpusztult, ahogy az 1945 után mezőgazdasági célokra használt épület is. Magántulajdonban van, osztrák gazdája több felújítást elvégeztetett rajta, ám a kastély már jó ideje nem látogatható.

De térjünk vissza a Döbrentei utcába! Négy régi polgárházat bontottak le a hölgyek budapesti palotájához, amely a 20. században új és új tulajdonosokhoz és ezzel együtt átépítőkhöz került - volt köztük menekült orosz nagyhercegnő, likőrgyáros, néprajzkutató, bíró, báró, hadmérnök, konzul, zoológus, sőt, fajvédő turanista is. De működött az emeleten orosz légiós központ, amely az egykori osztrák-magyar tisztikar bolsevikellenes tagjaiból kívánt ütőképes hadsereget felállítani a Szovjetunióval szemben, s volt itt politikai szalon, melyben gyakorta megfordult vendégként Horthy Miklós, a későbbi kormányzó is.Kégl György persze ezt már nem érte meg.