Éremért utazott Ausztráliába a kispályás futballválogatott, végül a negyedik helyen zárta az eseményt

– Két éve, a Tunéziában lebonyolított vb-n hallottuk először, hogy a következő világbajnokság Ausztráliában lesz. Az auszik néhány játékosa átjött hozzánk és promotálták az eseményt, közölték, biztosan jobban megrendezik, mint az észak-afrikaiak. Emlékszem, felcsillant a szemünk, mivel már akkor sem a legfiatalabb játékosnak számítottam, picit messzinek és elérhetetlennek tűnt az egész.

Egy brazil–magyar elődöntő nem hangzik rosszul, mi is örültünk, hogy velük kerültünk össze. Tapasztalt, nagyon technikás játékosok alkották a brazil csapatot.

Örülök, hogy a sérülések – és bár közel vagyok a negyvenhez – a korom is megkímélt, részt tudtam venni a közelmúltban zárult vb-n. A szervezésre, a helyszínre semmi panaszunk sem lehetett. Perth modern, nagyon szép város, a szokásos, ideiglenes pályát (ez is csak két hétig állt, aztán lebontották) a Langley parkban húzták fel, hatalmas hotelek és toronyházak szomszédságában. A szervezés összességében rendben volt, de néhány csapatnak akadtak vízum- és anyagi problémái. Nekünk is komoly procedúrán kellett átesnünk, mire beléphettünk az országba, ujjlenyomatot vettek, fényképet rögzítettek.

A negyedik helyen zártak, az elődöntőben 2-1-re a braziloktól, a bronzmeccsen pedig gól nélküli döntetlen után, büntetőkkel kikaptak a románoktól. Csalódott volt?

– A vb-re annak ellenére is éremért indultunk, hogy a csapatunk nagyon kicserélődött. A tavalyi keretből mindössze négyen – két kapus és két mezőnyjátékos – maradtunk. Ha ebből indulunk ki, mindenki aláírta volna a negyedik helyet, amit végül sikerült elérnünk. Tudtuk, nagyon nehéz lesz, hiszen csak Európából is legalább 5-6 csapatnak volt esélye dobogóra állni, és ehhez jött még Brazília, Mexikó, USA, mint nagy esélyes. Mivel amatőr fociról van szó, az afrikai, ázsiai és ausztrál csapattól sem tudtuk, mire számítsunk, izgatottan vártuk a rajtot. Bár rövid idő állt rendelkezésre, úgy gondolom, a felkészülésünk jól sikerült. Amatőr sportról beszélünk, iskola, munka és család mellett sosem könnyű 15-20 játékost összerántani edzésre az ország különböző pontjairól. De a hozzáállással nem lehetett gond, mindenki jött, amikor csak tudott. A legfontosabb az volt, hogy összeszokjon az új csapat és begyakoroljuk az alapvető támadási és védekezési felállásokat, variációkat. Ezekre szükségünk is volt a tornán, bőven tudtuk őket kamatoztatni.

A csoportmeccseken magabiztosak voltak, valamint a kieséses szakasz kezdetén is.

– A vb élményei élénken élnek még. A negyedik helyezésünk összességében szép eredmény. Szerencsés ágra kerültünk, megvertük, akiket meg kellett, és a nyolc között azért már fokozódott a feszültség. Itt végül Ukrajnát is magabiztosan vertük 3-0-ra, megérdemelten mentünk a négy közé. Egy brazil–magyar elődöntő nem hangzik rosszul, mi is örültünk, hogy velük kerültünk össze. Tapasztalt, nagyon technikás játékosok alkották a brazil csapatot. A tévéből nem látszik, de tudni kell, hogy ennek az ideiglenes pályának bőven vannak hibái. A labda hol csúszik, hol megpattan rajta az állaga és a hullámok miatt. A brazil srácokat ez egy hangyányit sem zavarta. Bár korán megszereztük a vezetést ellenük, de emiatt a hátralevő közel 40 percet végig is védekeztük ellenük. Tény, jobbak voltak, de ha nem vagyunk szerencsétlenek – hiszen öngólt is rúgtunk pont a pálya hibái miatt –, talán a döntőbe is mehettünk volna. A bronzmeccsen pedig Romániával küzdöttünk, jól ismertük őket is, sok évig egyeduralkodói voltak a sportágnak. Szerintem jó meccset játszottunk, nyerhettek volna ők is, mi is. Végül a büntetőkkel sajnos elmaradt az érmünk, amiről álmodtunk.

A futball mellett nyilván volt idő Perth és a környék megismerésére.

– Nem sok szabadidőnk volt. Két nagy élmény maradt meg bennem. Az egyik Ausztrália különös állatvilága, meglátogattuk az egyik állatkertet, ahol koalák, kenguruk, dingók, krokodilok tanyáznak. Azért ilyet itthon nem látni. A városközponttól távolabbi parkokban úgy járkálnak a kenguruk, mint nálunk a macskák. A másik felejthetetlen emlék a helyi magyarok szurkolása. Hiába voltak az ottani idő szerint munkaidőben a meccsek, a maroknyi, 30-40 fős szurkolótábor ott volt velünk. Mivel az ausztrál ételek ízetlenek voltak, meghívtak minket a Magyarok Házába, ahol ők havonta összejönnek. Főztek nekünk töltött káposztát, pörköltet, húslevest, nagyon hiányoztak már a megszokott ízek. A helyi magyarokkal a hazaindulás előtt még elmentünk az óceánpartra is grillezni, és a búcsúzáskor sok embernek kiszökött a könny a szeméből. Sokat jelentett ez nekik is és nekünk is. A sport által elutazni egy másik országba, vagy földrészre nagyszerű dolog. Amatőr sportolóként munka, család, iskola mellett edzeni sok lemondással és erőfeszítéssel jár. Ilyenkor érezzük igazán, hogy megérte, megéri.

Tehát nem bánta meg, hogy a nagypályás foci helyett a kispályás megoldást választotta.

– Kisgyerek korom óta kispályázom. Édesapám amatőr városi kispályás csapatai és a baráti társaságával töltött vasárnap reggelek szerettették meg velem igazán ezt a sportot. A kispályás foci szeretete aztán végigkísérte a későbbi nagypályás éveimet is. Pedig emlékszem, volt idő, amikor a Videotonnál az akkori edzőim irtották a kispályát, mert szerintük rossz hatással volt a normál focira. Változott a világ, manapság már el sem lehet képzelni egy profi futballistát kispályás képzettségek és technika nélkül. A válogatottnak 2015 óta vagyok tagja. Eddig három Eb-n és immár két vb-n vettem részt. A válogatott csapattal a legnagyobb élményem a brnói Európa- bajnokságon elért 3. helyezés, személyesen pedig az, amikor a székesfehérvári Európa-bajnokságon gólt rúgtam Törökországnak, rengeteg ismerős, és a családom szeme láttára. Különleges pillanatok voltak. Sosem voltam profi futballista, de rengeteg élményt kaptam a focitól, amit nem cserélnék el semmire. Ha az ember talál egy egészséges harmóniát család, munka, sport és szórakozás közt, boldog és kiegyensúlyozott lehet. A minifoci nagyon jó ötvözete a nagypályás focinak és a futsalnak. Erő és technika egyaránt kell hozzá, a játék folyamatosan pörög, 1-2 perc alatt gólokat lehet rúgni és kapni is.