Hogyan lesz valaki ilyen fiatalon író? Király Csengével beszélgettünk

Király Csengével, a Wekerle Sándor Alapítvány által kiírt novellaíró pályázat ifjúsági kategóriájának győztesével beszélgettünk jövőbeni terveiről és a Kísérők című mű születéséről.

„Máshogy látom a világot, és ezért másképpen is írok”

Hogyan lesz valaki ilyen fiatalon író?

– A Móri Petőfi Sándor Általános Iskola irodalomtanára, Háriné Selmeczi Zsuzsanna foglalkozott velem sokat, mivel már akkor kezdett érdekelni ez a terület. Minden kezdő írásomat átnézte, kijavította, és átbeszélte velem. A családban senki másnak nincs írói vénája, én vagyok az egyedüli pályakezdő.

Az első novellámat a tavalyi Janikovszky Éva Meseíró versenyen indítottam, A róka címmel. Országos első helyezett lettem a saját korosztályomban. Ez volt az első versenyem és az első novellám, ami díjazott lett.

Ez után következett a Wekerle-pályázat?

– Igen. Ez a pályázatkiírás felkeltette az érdeklődésemet. Szerettem volna kipróbálni egy olyan stílust, ahol nem a csillagos ég a határ. Előre meg van határozva, hogy milyen korban kell játszódnia, hogy ki a főszereplő. Történelmi hátteret kellett olvasnom, és rengeteg kutatómunkát végeztem, mire végre összeállt a fejemben a mű.

Milyen érzés elsőként végezni?

– Mindkét esetben a helyszínen tudtam meg, hogy nyertes lettem. Meglepődtem, de hihetetlenül örültem, hogy én lettem a „kiválasztott”. A családom is örült, nagyon büszkék rám. Mindenben támogatnak, és segítenek különböző pályázatokat keresni, amiken indulhatnék. Most kaptam az értesítést, hogy egy tehetségtámogató program keretében egy laptopot kaptam, mellyel az írói munkámat segítik majd.

Hogyan tovább?

– Mindenképpen szeretném, ha folytatása lenne ennek a jelenleg hobbinak. Folyamatosan indulok pályázatokon. Most a jelenlegi iskolám, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium irodalomtanárától, Udvardi-Básti Edinától kapok segítséget. A legújabb pályázat a Magyarországtól elcsatolt területekről szól, nagyon izgalmas. Bár állatorvos szeretnék lenni, de az írást nem hagynám el.

Hogyan készült a novella?

– Wekerle Sándorról és az életéről kellett írnom. Nagyon tág téma volt történelmi keretek közé szorítva. A novellám újfajta emberekről szólt, akik a „jövőből” kapnak feladatokat. Minden ilyen Kísérő később híres emberekre vigyáz, hogy azok felnőttként végrehajthassák a feladataikat, és az időhurok ne kerüljön veszélybe. A főszereplőm egy lány volt, aki Wekerlét kísérte születésétől a haláláig, és védelmezte. Több oldalról is megpróbáltam bemutatni a miniszterelnök életét, és tetteit, miközben izgalmas és követhető történetet kreáltam köré az élvezhetőség kedvéért.

A mű üzenete szándékom szerint az, hogy mindig hinni kell, és hogy soha nem vagyunk egyedül. Hogy ne adjuk fel, és akkor mindenképpen elérjük a célunkat, ahogyan Wekerle Sándor is, országunk első polgári származású minisztere.

Sokoldalú érdeklődésemnek és a szüleimnek hála rengeteg képzésben részesültem. Zenei és szobrászképzést is kaptam, ezért olyan dolgokat is észreveszek, amiken az emberek általában átsiklanak. Máshogy látom a világot, és ezért másképpen is írok.