Teljes pörgésből az alapjáratba – Ocskay Gáborné, Zsuzsa is hatodik hete van otthon

– Elöljáróban annyit, hogy borzasztóan nehéz a családom – a lányom, a vejem és két unokám – s a munkám nélkül átélni, megélni ezeket a napokat, de tudom, hogy nem megy másként – kezdte Zsuzsa néni, a tragikusan fiatalon elhunyt kiváló jégkorongozó, Ocskay Gábor édesanyja, aki évtizedek óta számtalan szállal kötődik a fehérvári jégpályához, ahol ma is egy büfét üzemeltet. Fiatalos, amolyan „jövök-megyek-intézkedek” típus, tele van energiával, tettrekészséggel. Ha valakinek, hát neki tényleg fenekestül felfordult az élete március közepén. De megtalálta a megoldást: átgondolta és újraszervezte a mindennapjait.

– Próbáltam valami rutint az életembe csempészni, de úgy, hogy azért ne mindennap ugyanazt csináljam. Reggel felkelek, meghallgatom a Reggeli Krónikában a híreket, aztán megfőzöm a kis ebédemet, van, hogy két napra előre. Majd lemegyek és másfél órát sétálok, a napi penzum három kilométer. Ez az egyetlen „bűnözés”, a mozgásból, a friss levegőből nem engedek! Mindennap más útvonalat járok be, hogy ne legyen unalmas, de természetesen betartom az összes előírást – árulta el Zsuzsa néni, aki ebéd után rendszeresen olvas. Ahogy mondta, hatalmas a restanciája a könyvek terén, hiszen más körülmények között, a napi rohanás mellett nagyon ritkán jut ideje erre az időtöltésre. Most azonban végre be tud mindent pótolni. Szívesen fejt keresztrejtvényt is, amelyekből szintén rengeteget halmozott fel az elmúlt években. Minden napra talál valamit a lakásban is: takarít, pakol, válogat. A szekrények tartalmát már rendbe tette. Aztán persze ott van a televízió is, amit amúgy normál helyzetben szintén nagyon ritkán néz. Most is erősen megválogatja, melyik csatornákra kapcsol és milyen műsort választ.

– Ha szép idő van, napozom is egy órát, pedig erkélyem sincs, de kell a D-vitamin. Viszont van egy remek sárga fotelem, azt odahúzom a nyitott ablakhoz – szerencsére déli fekvésű a lakás – és élvezem a napsütést, ami köztudottan jókedvre derít – mesélte Zsuzsa néni, aki hozzátette, nem egyszerű egy panellakásban, hiszen sok mindent, pláne változatosat, nem lehet kitalálni és csinálni sem. Ám ő két nap rettegés után belátta, nincs értelme állandó félelemben tölteni a napokat, ráhatása sincs a dolgok alakulására, de amit meg tud tenni saját maga és közvetve mások érdekében, azt megteszi. Nyilván nem volt egyszerű hozzászokni ahhoz, hogy ő, aki napi 9-10 órát tölt a jégpályán, és mindig emberek között van – a pályán dolgozik a lánya is, ráadásul mind a két unokája jégkorongozik, tehát mindennap találkozik velük –, még a boltba sem megy le, és a családot is csak telefonon keresztül látja, hallja. De elfogadta, hogy jelen pillanatban nincs mit tenni.

– Kellett hozzá két nap, hogy átálljak az új rendszerre, de mára megszoktam. Nem punnyadok és fekszem egész nap itthon, azt nem is bírnám, de a sétát leszámítva nem megyek sehová. A lányom vásárol nekem be hetente egyszer, a holmit az ajtóba rakja. Nem jön be a lakásba, s az unokákat is csak az ablakból nézem, onnan váltunk pár szót. Ez talán a legnehezebb része az egésznek – vallotta be Zsuzsa néni, aki azt is elmesélte, bizony előfordult, hogy ő is és a kisebbik unokája is sírva fakadtak, amikor egyik alkalommal Bence unokája a lépcsőházban állva megfeledkezett magáról, és nagy örömmel indult volna, hogy megölelje, de az anyja meg­állította. Ugyanakkor nagyrészt az unokák tartják benne a lelket, akikkel mindennap beszél – a technikának köszönhetően láthatja is őket –, és akiknek a jókedve, mosolya őt is mindig felvidítja. S hogy mit üzen a hozzá hasonló korú, lakásban ragadt sorstársainak?

– A mi felelősségünk, hogy amikor mindent megtesznek értünk, mi is tegyünk meg mindent, amit csak lehet! Hosszú út áll még előttünk, de a végére fogunk érni, ha vigyázunk magunkra. De bármi történjék is, a nehéz időkben is próbáljunk meg emberek maradni!

EZT FESD KI! Kifestővel igyekeznek élvezetesebbé tenni a gyerekek otthon maradását. A Lujzi és Béci szereplésével készült gyermekkönyv szerzője, írásunk főszereplőjének lánya, Ocskay Zsuzsanna és illusztrátora, Ferling Szonja kifesthető, kiszínezhető rajzot készítettek, amely a #Maradjotthon! Lujzi & Béci! címet kapta. A kezdeményezés célja, hogy a könyv figuráin keresztül meg értessék a gyerekekkel a védekezés és az otthon maradás fontosságát. A rajz elérhető a város honlapján a www.szekesfehervar.hu/maradjotthon-lujzi-beci-kifesto-keszult-a-fehervari-gyerekeknek útvonalon.