Hivatás, kitartás, családi háttér – Csabai Dóra sikere mögött sok tényező áll

Ám egyre több a jó példa arra, hogy össze lehet egyeztetni a kettőt, és vannak nők, akik akár nagy család mellett is meg tudják valósítani az álmaikat. Csabai Dóra négy gyermek mellett folytatja kultúrmisszióját.

– Mi, nők, kivívtunk magunknak különböző jogokat, de ennek az lett a következménye, hogy több helyen kell megfelelnünk és a család mellett a munkahelyen is elvárják tőlünk a teljesítményt. Legyél jó feleség, anya, szerető, barát, bejáró- és szakácsnő. Lehetőség szerint mindig legyél kisimult, türelmes, megértő és mindent mosolyogva fogadj. Képtelenség mindenhol százszázalékosan megfelelni. És nem is kell! Vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen el kell engedni. Nem kell, hogy otthon mindig minden glédában álljon, és igenis ér néha fáradtnak, lepattantnak lenni – foglalta össze Dóra, aki immár hat éve vezeti az egyik székesfehérvári könyvesboltot, de amióta a pékség is működik mellette, a férje, Attila – a saját munkája mellett – is beszállt a bizniszbe. Nélküle nem is menne, teszi hozzá gyorsan Dóri, a család támogatása, megértése, segítsége elengedhetetlen. Dóri is „mintaanyaként” kezdte, hiszen 23 évesen szült, éppen csak befejezte külkereskedelmi, majd közgazdasági tanulmányait. Aztán 14 évig volt otthon az egymás után érkező csemetékkel – a lányok most 21 és 19, a fiúk 13 és 10 évesek. Mindig szeretett olvasni, természetes volt hát, hogy a gyerekeinek is rendszeresen mesélt. Amikor először jött a gondolat, milyen jó lenne gyerekkönyvekkel foglalkozni, még kicsik voltak a lányok, nem mert belevágni a „projektbe”. Ehhez képest talán furcsán hangzik, hogy végül négy gyerek mellett kezdett álmai megvalósításába.

– Egyedül nem megy. Kell egy férj, aki támogat. Nélküle biztosan nem tettem volna meg az első lépéseket. S persze kell, hogy a gyerekek is segítsenek. Nekem ebben is szerencsém van. Hogy mást ne említsek, az elmúlt három hónapot a lányok tanulták végig a fiúkkal, főztek, takarítottak, és rendszeresen segítenek a boltban is. Hihetetlen jó érzés, hogy teljes mellszélességgel mellettünk állnak. Nélkülük sem menne ez az egész – mesélte Dóri. A példa persze adott, hiszen a szülők is rengeteget dolgoznak és sokat vállalnak az élet minden frontján. Olykor persze kell egy kis kikapcsolódás, valami, ami energiával tölti fel az embert, mondom én, de Dóri csak mosolyog: neki nincs ilyen. Ha szereti az ember, amit csinál, az örömet okoz és feltölti energiával. De ha nagyon várok valamilyen választ, hát a futás, mondja, meg a kertészkedés. A nehéz napokon pedig túl kell jutni és ebben sokat segít a küldetéstudat. Dóri vallja, kultúrmisszió az, amit csinál, s abbahagyni sem lehet, mert felelősséggel jár. Persze őt is gyötri időnként a lelkiismeret-furdalás, hogy többet kellene foglalkoznia a gyerekekkel, de amikor szükségük van rá, igyekszik mindig ott lenni.

– Egy ekkora családban sosem jut annyi idő egy-egy gyermekre, mint egy egygyermekes családban. Ugyanakkor azt gondolom, az elmúlt években sok mindent tanítottunk nekik a magunk példáján keresztül. Megmutattuk, hogy a család, az összetartozás a legfontosabb, enélkül nem megy. Azt is látják, hogy kitartás kell mindenhez, mert az élet nem egyszerű, de bármi történik, menni kell tovább. A célokért, az álmokért meg kell küzdeni. Én megtettem és a magam részéről megkötöttem a lelki békémet is – zárta Dóra.