2020.08.22. 15:30
Tetszett neki a kunok pogány vallása is – A Koronázási Szertartásjátékról
Augusztus 21–23. között játssza, játszotta a Koronázási Szertartásjáték idei – A törékeny gyémánt alcímű – előadását a Vörösmarty Színház.
A színpadon a felnőtt és a gyermek IV. László király egyszerre is megjelenhet; Sarádi Zsolt és Szikora Ármin János
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Sokáig kérdéses volt, megrendezhetik-e idén a szertartásjátékot. Végül is egy kis létszámú, 300 fős közönség befogadására alkalmas nézőtér épült, vele szemben egy formabontó színpadrendszer, mindez pedig nem a szokott helyen – ahol az új évezredben koronát kapott már hét, egy-egy Árpád-házi jeles uralkodónkat megtestesítő színész –, hanem az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen.
– Székesfehérvár több olyan szakrális hellyel is rendelkezik, amely méltó ahhoz, hogy bemutassuk királyaink életét. Ezúttal az Aranybullánál elevenedik meg IV. Kun László kalandos, egyben tragikus élete. A hagyomány szerint az emlékműnek otthont adó Csúcsos-hegyen hirdette ki 1222-ben II. András a király és a nemzet jogait, kötelezettségeit és a nemzeti kiváltságokat rögzítő bullát – érvelt a rendhagyó helyszín érvényessége mellett a Vörösmarty Színház. – A helyszín kiváló lehetőség arra, hogy másként képzeljük el a színházat, hiszen a domboldalban csak vertikális színpadot lehet építeni – tették hozzá.
Szikora János, az előadás rendezője a középkori misztériumszínpadokhoz hasonlította a megvalósuló háromszintes színpadteret. – A középkori ember a világot hármas struktúrában képzelte el. Leegyszerűsítve: az e világi élet, a pokol és a mennyország. Ennek a hármas tagolásnak megfelelően épültek fel a középkor nagy misztériumjátékait bemutató misztériumszínpadok – mondta a rendező, színházigazgató. A színpad legalsó szintjén ekképpen Kun László hétköznapi élete, vívódásai, középső részén a szakrális történet, a koronázás valósul meg. A legfelső „emelet” a spirituális szint az óriásbábokkal, amely így az Árpád-házi ősök jelenlétére is utal.
Sarádi Zsolt, a Vörösmarty Színház társulatának egyik új tagja mint IV. László mutatkozik be a székesfehérvári közönségnek. A királyt nem egyedül ő alakítja. Mint ismert, László 10 éves korában kapott koronát, 28 éves koráig uralkodott. Fiatalon érte a halál: meggyilkolták. A gyermek királyt Szikora Ármin János testesíti meg a szertartásjátékban. Sarádi Zsolt 1999-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, előbb a szegedi színház társulatának lett tagja, majd a fővárosi Vígszínházhoz szerződött. Az elmúlt években Kaposváron és Miskolcon is játszott.
– Nem igazán szeretem definiálni, hogy milyen színész is vagyok, és nem is gondolom, hogy válogathatok, egy színésznek mindenevőnek kell lenni – nyilatkozta önmagáról. – Ahogy Polonius mondja a Hamletben: „A legjobb játékosok a világon; mindegy nekik, tragédia, komédia, történeti, pásztori, vígpásztori, historico-pásztori, tragico-historiai, tragico-comico-historico-pásztori mű; helyegység vagy korlátlan színváltozás” – fűzte hozzá a színész. Polonius természetesen egy, az udvarba érkező társulatról, tehát színészekről szólt Shakespeare drámájában, amikor játékosokról beszélt.
Vissza a magyar történelemhez! László 1272-ben koronáztatott meg Székesfehérváron. – Ez az Árpád-ház alkonya. Kun László megpróbál rendet teremteni a szétzilált országban, nem sikerül neki. Kudarcának egyik oka ellentmondó személyisége. Egy nagyon nehéz gyerekkor után tele van szélsőségekkel, rendet is akarna, de le is rúgná magáról a rendet. Akarja terjeszteni a kereszténységet, ugyanakkor tetszik neki a kunok pogány vallása is. Nem tudja, hogy mi a helyes, és egy ponton túl el is veszíti vezérlő csillagát. Ez az a pont, ahol széthullik ez az ember és vele együtt az ország is – mutatta be a rendező a király figuráját.
Kun László király Koronázási Szertartásjáték
Kun László kettős vonzalmú világlátása a színpadon viselt jelmezeiben is megjelenik. – Európai viseletben kezdi, utána felvesz egy kun viseletet idéző kaftánt. Teljesen más a két stílus. Az európai visszafogottabb, egyenes vonalú, letisztultabb: harisnyás, térdig érő tunikákkal, palástokkal, lágyan omló anyagokkal. A kun viselet őrzi az ősi keleti motívumokat – nyilatkozta Kovács Yvette Alida jelmeztervező. – A kunoknál jellemzőek a mongolok, ősmagyarok jegyeit idéző csúcsos fövegek, indamintás öltözetek, talizmánok, kaftánok. Lovas nemzet, úgyhogy minden ruhájuk úgy készül, hogy könnyen tudjanak benne lovagolni.
Az előadás további főbb szerepeiben: Varga Lili, Varga Gabriella, Mihályi Győző.