A törékeny gyémánt

2020.08.22. 15:30

Tetszett neki a kunok pogány vallása is – A Koronázási Szertartásjátékról

Augusztus 21–23. között játssza, játszotta a Koronázási Szertartásjáték idei – A törékeny gyémánt alcímű – előadását a Vörösmarty Színház.

Majer Tamás

A színpadon a felnőtt és a gyermek IV. László király egyszerre is megjelenhet; Sarádi Zsolt és Szikora Ármin János

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Sokáig kérdéses volt, megrendezhetik-e idén a szertartásjátékot. Végül is egy kis létszámú, 300 fős közönség befogadására alkalmas nézőtér épült, vele szemben egy formabontó színpadrendszer, mindez pedig nem a szokott helyen – ahol az új évezredben koronát kapott már hét, egy-egy Árpád-házi jeles uralkodónkat megtestesítő színész –, hanem az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen.

– Székesfehérvár több olyan szakrális hellyel is rendelkezik, amely méltó ahhoz, hogy bemutassuk királyaink életét. Ezúttal az Aranybullánál elevenedik meg IV. Kun László kalandos, egyben tragikus élete. A hagyomány szerint az emlékműnek otthont adó Csúcsos-hegyen hirdette ki 1222-ben II. András a király és a nemzet jogait, kötelezettségeit és a nemzeti kiváltságokat rögzítő bullát – érvelt a rendhagyó helyszín érvényessége mellett a Vörösmarty Színház. – A helyszín kiváló lehetőség arra, hogy másként képzeljük el a színházat, hiszen a domboldalban csak vertikális színpadot lehet építeni – tették hozzá.

A színpadon a felnőtt és a gyermek IV. László király egyszerre is megjelenhet; Sarádi Zsolt és Szikora Ármin János
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Szikora János, az előadás rendezője a középkori misztériumszínpadokhoz hasonlította a megvalósuló háromszintes színpadteret. – A középkori ember a világot hármas struktúrában képzelte el. Leegyszerűsítve: az e világi élet, a pokol és a mennyország. Ennek a hármas tagolásnak megfelelően épültek fel a középkor nagy misztériumjátékait bemutató misztériumszínpadok – mondta a rendező, színházigazgató. A színpad legalsó szintjén ekképpen Kun László hétköznapi élete, vívódásai, középső részén a szakrális történet, a koronázás valósul meg. A legfelső „emelet” a spirituális szint az óriásbábokkal, amely így az Árpád-házi ősök jelenlétére is utal.

Sarádi Zsolt mint Kun László és az édesanyját, Kun Erzsébetet megtestesítő Varga Gabriella
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Sarádi Zsolt, a Vörösmarty Színház társulatának egyik új tagja mint IV. László mutatkozik be a székesfehérvári közönségnek. A királyt nem egyedül ő alakítja. Mint ismert, László 10 éves korában kapott koronát, 28 éves koráig uralkodott. Fiatalon érte a halál: meggyilkolták. A gyermek királyt Szikora Ármin János testesíti meg a szertartásjátékban. Sarádi Zsolt 1999-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, előbb a szegedi színház társulatának lett tagja, majd a fővárosi Vígszínházhoz szerződött. Az elmúlt években Kaposváron és Miskolcon is játszott.

– Nem igazán szeretem definiálni, hogy milyen színész is vagyok, és nem is gondolom, hogy válogathatok, egy színésznek mindenevőnek kell lenni – nyilatkozta önmagáról. – Ahogy Polonius mondja a Hamletben: „A legjobb játékosok a világon; mindegy nekik, tragédia, komédia, történeti, pásztori, vígpásztori, historico-pásztori, tragico-historiai, tragico-comico-historico-pásztori mű; helyegység vagy korlátlan színváltozás” – fűzte hozzá a színész. Polonius természetesen egy, az udvarba érkező társulatról, tehát színészekről szólt Shakespeare drámájában, amikor játékosokról beszélt.

Csepp időre Weil Szilvia (b), az előadás súgója is színpadra lép, mellette Kelemen István mint koronázó érsek, illetve Strasszer Domonkos és Juhász Illés, püspöki és papi szerepekben
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Vissza a magyar történelemhez! László 1272-ben koronáztatott meg Székesfehérváron. – Ez az Árpád-ház alkonya. Kun László megpróbál rendet teremteni a szétzilált országban, nem sikerül neki. Kudarcának egyik oka ellentmondó személyisége. Egy nagyon nehéz gyerekkor után tele van szélsőségekkel, rendet is akarna, de le is rúgná magáról a rendet. Akarja terjeszteni a kereszténységet, ugyanakkor tetszik neki a kunok pogány vallása is. Nem tudja, hogy mi a helyes, és egy ponton túl el is veszíti vezérlő csillagát. Ez az a pont, ahol széthullik ez az ember és vele együtt az ország is – mutatta be a rendező a király figuráját.

 

Kun László kettős vonzalmú világlátása a színpadon viselt jelmezeiben is megjelenik. – Európai viseletben kezdi, utána felvesz egy kun viseletet idéző kaftánt. Teljesen más a két stílus. Az európai visszafogottabb, egyenes vonalú, letisztultabb: harisnyás, térdig érő tunikákkal, palástokkal, lágyan omló anyagokkal. A kun viselet őrzi az ősi keleti motívumokat – nyilatkozta Kovács Yvette Alida jelmeztervező. – A kunoknál jellemzőek a mongolok, ősmagyarok jegyeit idéző csúcsos fövegek, indamintás öltözetek, talizmánok, kaftánok. Lovas nemzet, úgyhogy minden ruhájuk úgy készül, hogy könnyen tudjanak benne lovagolni.

Az előadás további főbb szerepeiben: Varga Lili, Varga Gabriella, Mihályi Győző.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!