Csákberény reneszánsz embere Vécsei László

Alig húsz éve, hogy Vécsei László először Csákberényben járt és beleszeretett a településbe, ahol néhány évvel később le is telepedett. Hamarosan bekapcsolódott a közéletbe és új barátokra tett szert. A békéscsabai születésű, állatorvosi egyetemet végzett, akkoriban egy multinacionális cégnél dolgozó, újdonsült csákberényi lakos gyorsan az események „sűrűjében” találta magát. A közös önkéntes munkák és beszélgetések közben egy lelkes, Csákberény fejlesztésére határozott elképzelésekkel rendelkező csapat formálódott.

– Úgy terveztük, hogy Sáfrán Andrásné, Irénkét indítjuk polgármester-jelöltként a 2010-es választásokon. Az én feladatom az akkoriban erősen csődközeli állapotban lévő önkormányzat költségvetésének rendbetétele lett volna. Végül Irénke úgy gondolta, nem cserélné fel az óvoda vezetését a polgármesteri székkel, ezért csak képviselő-jelöltként indult az önkormányzati választáson, a többiek javaslatára én szálltam harcba a polgármesteri címért – idézte fel a kezdeteket Vécsei László, aki mindjárt azt is hozzátette, Csákberényt nem ő vezeti egy személyben – mindenben, amit a településen elért, benne van a mögötte álló csapat és azok az önkéntesek, akik segítik a munkáját. Az érdemrend számára nagy megtiszteltetés, egyben visszajelzés is, ám úgy véli, az elismerés a közösségnek szól.

Gyökerei ugyan Békéscsabához kötik, a polgármester mégis rengeteget tett és tesz Csákberény múltjának megismerése és másokkal való megismertetése érdekében. A történelmi érdeklődés gyerekkorából ered, amikor társaival rendszeresen kijárt a vésztő-mágori ásatásokhoz, melyek két évtized alatt újkőkori, rézkori, bronzkori és Árpád-kori leleteket hoztak napvilágra. Vécsei szerint ma is megvan benne az egészséges kincskeresési hajlam. Ugyanakkor vallja, hogy sok témát tekintve az utolsó pillanatokat éljük, fogy a lehetősége annak, hogy még élő szemtanúkat hallgathassunk meg egyes eseményekkel kapcsolatban. Különösen aktuális gondolat ez a napokban elhunyt ijfabb Merán Fülöp gróf kapcsán, aki még Csákberényben született 1926-ban a falu birtokosának egyik gyermekeként, s miután 1948-as távozásáig a községben élt, jól ismerte a települést és a környékét, így számos emléket, történetet őrzött. Szerencsére el is mesélte őket a faluban.

Vécsei beleásta magát Csákberény avar kori történetébe is, miután Orondpusztán vett telket és megtudta, ott került elő Magyarország egyik leggazdagabb gyöngylelete. – Ennek kapcsán csöppentem bele az avar kori temetőről szóló könyv kiadásába, amely László Gyula neve alatt, eredetileg németül jelent meg – ez az avar kor kutatóinak tudományos nyelve. Ám kiderült, az anyag magyarul íródott, azt fordították át németre, vagyis rendelkezésre állt a magyar nyelvű verzió is. Ekkor vetettem fel Fülöp Gyulának, a Szent István király Múzeum korábbi igazgatójának, aki maga is az avar kort kutatta, és a könyvben szerepelt tanulmánya is, hogy önkormányzatunk támogatná a kötet magyar nyelvű megjelentetését. Ez végül 2017-ben ki is jött – mesélte Vécsei László, aki megvásárolta az avarkori temetőt rejtő terület egy részét, hogy nyugodt körülményeket biztosítson a régészeknek a munkához, ezzel is hozzájárulva az 1935-ben megtalált avar kori temető 2019-ben újraindult feltárásához.

Nagy mértékben támogatta a Sobor Antal által megírt, 1849-ben kivégzett csákberényi papok, Mansbarth Antal és Szikszai János történetének szélesebb körben történő megismertetését is. A csákberényi önkormányzat részt vállalt a Perelj, Uram! „felturbózott” verziójának kiadásában: a könyv végén az olvasók számára történelmi kontextusba helyezték az eseményeket, és megjelentettek több, a fehérvári városi levéltárból kapott korabeli dokumentumot is. A könyv nyomán született színpadi darab után a készülő film csákberényi jeleneteihez hiteles helyszíneket biztosítottak a településen. A tavaly forgatott film, amiben számos helybéli is statisztált, már elkészült, egyelőre azonban a filmbizottság döntésére vár a korhatár-besorolása, ezért nem mutathatták még be. A történet bedobása a szélesebb köztudatba természetesen Csákberényt is ismertebbé tette. Ám ehhez a faluban történt fejlesztések is jócskán hozzájárultak. Ezek egyike a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum, amelyben hamarosan megtekinthető lesz az avar kori sírokban talált leletek egy része.

Vécsei László szemléletét és munkahatékonyságát polgármesterként minden bizonnyal alapvetően meghatározza az a többéves tapasztalat is, amelyet egy multinacionális cég termelési és kereskedelmi igazgatójaként szerzett. – Egy falu olyan, mint egy kicsi cég, ezért hasonló módon kell működtetni és irányítani. Alaposan be kell tudni osztani azt a pénzt, ami van. Ha valamire nem jut, arra nem kell költeni. Tudom, ezzel a nézetemmel kilógok a sorból – mosolygott a polgármester, aki azt is elárulta, hogy hivatalba lépése óta sem ő, sem a képviselők nem vesznek fel tiszteletdíjat a munkájukért, hogy ezzel se terheljék a község költségvetését. – Egy kis cég nem bír el egy – nem jól, de mondjuk – jobban fizetett menedzsert – tette hozzá.

Csákberénynek viszont nincs oka panaszra, rendben vannak a pénzügyei, és van miből fejleszteni, építeni, szépíteni a falut. Terv is van még bőven, s úgy tűnik, Vécsei László továbbra is szívesen áll a csákberényiek szolgálatában.