Sümegi Gyula elkészítette 3D-ben a székesfehérvári királyi bazilika látványtervét

A székesfehérvári királyi bazilika építészettörténete 3D-ben című videóját nemrégiben töltötte föl az egyik videómegosztó oldalra Sümegi Gyula nyugalmazott alezredes.

– Az elmúlt évtized régészeti és kutatási eredményei, valamint a megjelent írások – ebből kiemelkednek Szabó Zoltán építész és Branczeiz Zsuzsanna (szakértő: Biczó Piroska régész) e témában megjelent könyvei – alapján kísérletet teszek a királyi bazilika építészeti arculatának és változásainak bemutatására 3D grafika segítségével – áll a videó alatti leírásban. – Az elkészített rajzok bemutatják a bazilika tornyainak, fő- és mellékhajóinak, az apszisainak, külső támpilléreinek és kápolnáinak építészeti stílusait és lehetséges megjelenési formáit.

– Híradó szakon végeztem 1975-ben a katonai főiskolán, utána Ercsibe kerültem, ott töltöttem majdnem húsz évet – mondta lapunk kérdésére Sümegi, aki 1995-ben került át Székesfehérvárra. – Abban az időben, amikor megalakult a Csókakői Várbarátok Társasága. Magyaralmásról ellátni a csókakői várig, mindig is érdekelt engem – folytatta; ő is csatlakozott a várbarátokhoz, elkészítette és kezelte honlapjukat.

2005-ben nyugállományba vonult, egyre több időt töltött újra Magyaralmáson. Bekapcsolódott a falutörténeti kutatásokba. – Polgár Péter Antal megírta Magyaralmás történetét, megütötte a szememet egy megjegyzés, ami szerint Magyaralmás központjában a középkorban egy templom lehetett. Ez beindította a fantáziámat: mi lenne, ha megrajzolnám Magyaralmás középkori templomát… Ez indította el igazán azt, hogy foglalkozzam a 3D-s alkalmazásokkal.

Sümegi Gyula munkáinak híre ment a környező településeken, Bodajkról és Iszkaszentgyörgyről is megkeresték. Tavaly ősszel Iszkaszentgyörgyön adott elő az 1601-es keresztény-oszmán harcok helyi vonatkozású eseményei kapcsán. Ajánló szavakkal beszélt Bagi Zoltán A keresztény és oszmán fősereg harca 1601-ben című könyvéről. Megjegyezte, számára hiányoznak az ábrák a kiadványból. Úgy véli, az nem minden esetben határozza meg, pontosan hol történtek a harci cselekmények. Ezért látott munkához a rá jellemző katonai szemlélettel. Elkészítette a csata térképvázlatait. Nézete szerint az 1601-es, gyakran sárréti vagy csókakői csataként emlegetett ütközet valójában Fehérvárcsurgó és Iszkaszentgyörgy magasságában zajlott.

Nemcsak a könyvek, hanem életének helyszínei is mozgatják Sümegi Gyula műkedvelő történelmi, helytörténeti kutatásait. – A feleségemmel gyakran sétálunk Székesfehérvár belvárosában, érzékeltem a Nemzeti Emlékhely, a Romkert körüli problémákat is, ez inspirált arra, hogy elkészítsem a bazilika 3D-s rajzát.

Évekkel ezelőtt foglalkozott már a királyi bazilika 13. századi ábrázolásával, most, a királyi csontok vizsgálatainak kezdetén a gótikus, illetve a Mátyás király korabeli ismeretanyagok felhasználásával bővítette a bazilika 3D-s rajzait. – A film megtekintésével mindenkinek élményekben gazdag időutazást kívánok! Addig is, míg megtörténik a királyi csontok azonosítása, és a bazilika „felépítése”?! – olvasható a videó alatti ismertetőben.